Molnár Vilmos: Mese Radnai Gábor összezsugorodásáról
(Volt egyszer.)
Radnai Gábor negyvenkét éves. Reggel veszi a táskáját, megsimogatja gyereke fejét, elbúcsúzik a feleségétől, indul a munkahelyére. Egy biztosítótársaságnál dolgozik ügynökként. Baleset, betegség, halál ellen biztosítanak embereket. Mindenféle szerencsétlenség ellen ingatlanokat.
Radnai Gábor néha beül valahova egy kávéra. Elmereng, miért kell neki mindennap ugyanazt csinálnia? Mintha ismétlődne minden! De régen volt, mikor gimibe járt!
Hogy rohan az idő! Miért rohan ennyire az idő? Néha úgy hiszi, hogy boldog.
Néha úgy hiszi, hogy nem. De miért?
R. Gábor negyvenkét éves. Reggel táska, fejsimogatás gyereknek, búcsú asszonytól, irány munkahely. Biztosítótársaság, ügynökösködés. Baleset, betegség, halál. Mindenféle szerencsétlenség. Néha kávé. Merengés. Idő. Ismétlődés.Ugyanaz. Miért? Boldog? Nem boldog? Miért?
Gábor negyvenkettő. Táska, simi, búcsú, meló. Munkahely, bajok. Kávé. Merengés. Idő. Ugyanaz. Miért? Boldog? Nem? Miért?
G. negyvenkettő. Búcsú. Meló. Bajok. Idő. Boldog? Nem? Miért?
Forrás: Litera.hu