Nem láthattam a T. Ház nagyjait,
A korona lapos és lapit,
A királynőnek tán már népe sincs,
A szabadság fénymázas bilincs.

A káosz csendes, mint a nép,
Madártetem, vagy buborék,
Benne bóbitás angyalok
Őrködnek: nagy itt a hangya-bolt.

Egynek mentéjén sok a lyuk,
Kitüntetett a bajnokunk,
Másikon egy halom medál
Arany ívén nyugszik a váll.

Ó, mennyi flancos érem-füst,
Bár érdem is van közöttük,
De egy se bírja mondani:
A madártetem kezd bomlani.

Csirizzel, mit népek kevernek,
Konzerválni lehetne, tesztnek,
De vajon e kékvér-testületben,
Ki halna meg, ha kell, s ha merne.

2019. október 24.