a nagyváros utcáin
emberek és járművek sokasága
lárma ricsaj kíváncsi tekintetek
fürkészik az idegent
akinek sikerül a legtöbbször
szinte láthatatlanná válnia
és már észre sem veszik
a másfajta öltözékbe bújt alakot
aki lehet nem csak más ország
de más bolygó szülötte is
ezeken az utcákon
de mihelyt leül egy kis park
egyetlen padjára
rögtön gyerekek veszik körül
kíváncsian szemlélik
ruhájához érnek
megtapogatják a kezét az arcát
majd nevetve szaladnak tovább
hamarosan az egész város tudja
egy idegen ül az egyik parkban a padon
mindenben másmilyen
másmilyenek az arcvonásai
másmilyen színű a bőre
másmilyenek a ruhái
sokáig csak más valaki
egy ismeretlen idegen
akit csak megbámulnak
gyorsan megfeledkeznek róla
saját problémáik közepett
de amikor valaki rosszul lesz
valakit megölnek
mindjárt az idegen jut az eszükbe
és már félnek tőle
mert másmilyen
s aki másmilyen az csak rossz lehet
mert nem olyan mint a többiek
mert más színű a bőre
a haja
a szeme
soványabb mint az itteniek
magasabb mint az itteniek
kövérebb mint az itteniek
alacsonyabb mint az itteniek
nem ismeri a nyelvet
tehát csak rossz lehet
félnek tőle
a gyerekek már nem kíváncsian
hanem félelemmel nézik
a felnőttek gyűlölettel
egyre nagyobb gyűlölettel
és végül a botokkal
késekkel
felfegyverkezett tömegtől
a rendőrség is alig tudja megmenteni
a kis park egyetlen padján ülő
magányos lényt
mert ő nem is ember
hanem csak egy ismeretlen
rossz
gonosz lény
és a rendőrök sem őt védik a megvadult emberektől
hanem azokat őtőle
pedig ő csak azért jött ide
hogy megismerje a várost
annak lakóit
azok nyelvét
és szokásait
de mivel másmilyen
menekülnie kellett
a rémületében megvadult tömeg elől