Mendelek orosz leszármazottja?

Néhány kevéssé ismert adalék a nagy orosz tudós, Mengyelejev megismeréséhez, abból az alkalomból, hogy 150 éve ajándékozott meg bennünket az elemek periódusos rendszerével.

Szerte a világon az általános és a középiskolák legalább egy tantermében ott lóg a falon egy megoldott keresztrejtvényre hasonlító ábra, betűkkel-számokkal, melyről mindenki tudja (igaz, általában rá is van írva) hogy ez az elemek periódusos rendszerének Mengyelejev-féle táblázata.

A Mengyelejev névből a magyar olvasó (tanuló) sejti, hogy a névadó orosz lehetett (más nyelveken ilyen változatok is előfordulnak: Mendeleev, Mendelejew, Mendeleïev – attól függően, mely nyelv miképpen írta át az orosz Менделеев családnevet (a tudós nevének eredeti – korabeli, forradalom előtti – írása ez volt: Дмитрій Ивановичъ Менделѣевъ).

Talán a leghíresebb orosz tudós. Reneszánsz sokoldalúsága, enciklopédikus tudása, világutazásai akadémikus celebbé tették – akihez igaz történetek, legendák és anekdoták egyaránt fűződnek. Az oroszok túlnyomó többsége nemzeti büszkeség tárgyának tekinti, még ha nincs is teljesen tisztában korszakos felfedezéseivel. (Mely büszke magyar van teljesen tisztában a tudós géniusz Bolyai nem-euklideszi geometriájával vagy akár a sokat emlegetett Kodály-módszerrel..?)

Jó százötven éve a szentpétervári orosz kémiaprofesszor, Mengyelejev közzétette táblázatát, melyben az elemeket (akkor alig 60 volt, ma kétszer annyi…) tömegük szerint rakta sorba. Bár mások is foglalkoztak ezzel a témával, és értek is el fontos eredményeket (pl. az orosz tudóssal nagyjából egy időben a német Meyer professzor is publikált egy hasonló táblázatot) – a periódusos rendszer szerte a világon Mengyelejev nevéhez kötődik. Háromnegyed évszázados életútja (1834-1907) végig sikerekben és eredményekben gazdag volt.

A tudósaikra (is) büszke oroszok azonban mást kötnek a nagy kémikushoz: a vodka föltalálását (ahogyan mi Jedlik Ányoshoz a fröccs-adalék szódavizet). Az adomák jelentős része is erre utal – hibásan, mert Mengyelejev csupán egyetlen írásában foglalkozott az alkohol és a víz elegyítésével, s tudományos megközelítése csöppet sem befolyásolta a meglévő vodka-gyártási és -ivási szokásokat. Az (orosz) átlagemberek szerint a 40 fokos vodka létrehozása a mengyelejevi enciklopédikus tudás legfőbb eredménye… (Nagy Péter cár idején a vodka még alig volt 25 fokos; a népnemzeti vonal el is marasztalja a tudóst, amiért a százalékarány emelésével tevékeny részt vállalt az orosz nép nemzeti betegségének, az italozásnak az előmozdításában… A vádaskodás alaptalan és igazságtalan; ráadásul azt is hozzáfűzik, hogy – nevéből is láthatóan: Mendel – noch dazu zsidó is volt…) Mielőtt a részletekbe belemennénk, lazításnak néhány anekdota:

*A tudós álmában látta meg először a táblázatot. ’Mi a franc lehet ez?’- gondolta, mikor fölébredt – de a biztonság kedvéért azért lejegyezte…

* Mengyelejev először kigondolta az elemek periódusos rendszerét, majd kitalálta a vodkát; utána még ezernyi hasznos dolgot, de azokra már senki sem figyelt…

* Kémiából vizsgázik az egyetemista; az a kérdése, hogy miről híres M. a nagy kémikus. – Hát, ő dolgozta ki a vodka képletét… – És még miről nevezetes? – Nem emlékszem pontosan… Talán ő volt az első, aki keverte a vodkát sörrel..?

* Mengyelejev még zsenge ifjúkorában megtanult papírdobozokat, táskákat készíteni: ezekben rendszerezte kutatásait. Az alapanyagot a nagybani piacon szerezte be. Hallotta egyszer, hogy a kartonkereskedőjét megkérdezték: ki ez a tiszteletreméltó úri vásárló. Mire a kereskedő: ’Nagyon ismert ember: ő Mengyelejev, a híres bőröndös.’

* Mengyelejev hosszasan bizonygatta feleségének, hogy első helyen mindig a hidrogénnek kell állnia, nem pedig a feleségnek és a gyerekeknek…’

*
A Wikipédiában Dmitrij Ivánovics neve mellett rengeteg ’szakmát’ is föltüntetnek (a bőröndöst nem…): tudós, lexikoníró, kémikus, fizikus, pedagógus, metrológus és meteorológus (az első a mértékegységeket tanulmányozza), technológus, közgazdász, geológus, olajbányász, léggömb-utazó, műszerkészítő – hogy csak néhányat említsek.
Az orosz Wikiben mindig kiemelt figyelmet fordítanak a szócikkekben szereplő személy ’nemzetiségi’ hovatartozására – különösen, ha nem-oroszokról van szó. Mengyelejev neve mellett azonban az áll, hogy ’russzkij’. Vallása is pravoszláv – sőt: a családban több pópa, szerzetes is akadt. Ez persze nem zavarja a népnemzeti antiszemita elemeket, hogy a ’Mendel’ név alapján lezsidózzák a nagy kémikust (a fajtisztaság hívei szerint Puskin is egy abesszin-néger zsidó volt, és a moszkvai egyetemnek nevet adó Lomonoszov is egy zsidó törvénytelen fia (ugyanezt mondják Uljanov-Leninről is). De vannak ’fordított előjelű’ családfa-firtatók is: Viktor Finkel orosz-zsidó ’oknyomozó’ (is) biztosra veszi, és büszke is rá, hogy Mengyelejev ereiben zsidó vér is folyt…
Pedig a Mendel-tövű családnevet a Szokolovként született és megkeresztelt atya csak a (pravoszláv) papi szeminárium elvégzése után vette föl; akkori szokás szerint a – tanulmányait is támogató – helyi földesúr iránti tiszteletből. Sok ’nyomozó’ persze a Mengyelejev nevű földesúr illetve földbérlő ’faji’ eredetét tartja vitathatatlan bizonyítéknak… (Nyelvészek rámutatnak: rengeteg olyan orosz család – és családnév – akad, mely a hangzásbeli gyanakvások ellenére sem zsidó eredetű.)
Dmitrij a tizenhetedik (egyben utolsó) gyermekként jött világra – de csak öt nővére és két fivére érte meg (vele együtt) a felnőtt kort. Ekkora szaporaság orosz (pravoszláv) családokban nem volt jellemző, ez is az ortodox, vallásos zsidó eredet gyanúját táplálta… De a legprimitívebb gyanút az a fake infó táplálta, hogy az ősidők óta józan orosz népet romba döntő vodkához fűzték nevét… Maga Mengyelejev egyébként nem vetette meg az italt, de nem volt nagyivó. Ahogyan nem volt ’trendi’ antiszemita sem (mint legtöbb egyetemi kollégája, értelmiségi partnere) – ez is titkos ’zsidózó’ (szép orosz szó: ’zsidovsztvujussij’, de van ’szubbotnyik’ is; ld. még az erdélyi szombatosokat vagy a hispániai marránókat) eredetére vallhatott, sőt, még az is, hogy egyik lánya a nyíltan zsidó származású A. Blok költő felesége lett… A tudós szombaton sosem dolgozott (gyanús!) – de vasárnap sem: hiperaktivitásához szükség volt a hétvégi pihenőre. Egy méltatásban olvastam (és osztom) azt a véleményt, hogy méltatlan dolog a nemzet legnagyobb tudósánál (költőjénél, zeneszerzőjénél, stb.), aki ráadásul lánglelkű hazafi és hazaszeretetéhez soha semmilyen kétség nem fért – az iránt kutakodni, hogy vajon van-e benne zsidó (néger, üzbég, szamojéd stb.) vér – mintha ez határozná meg az adott személyiség nagyságát. Úgy tűnik, a ’vérvonal’ ellenőrzése minden nemzet ostobáinak kedvenc foglalkozása. És a teljesítmény ’leszólása’ is: Mengyelejev tulajdonképpen nem is értett nagyon a kémiához csak megálmodta a híres táblázatot …

A sokoldalú és különféle feladatokra vállalkozó tudós szívesen vett részt nemzetközi tudományos eseményeken is. Sokat utazott – pl. az osztrák-magyar monarchiában legalább nyolcszor járt (főként osztrák területeken; egyszer Abbáziában is pihent; Budapestre is eljött a századelőn, és beválasztották a Magyar Tudományos Akadémiába). A művelt világ minden tudós társaságában, akadémiájában, egyetemén ’bérelt’ helye volt; megkapott minden lehetséges kitüntetést és kitüntető címet.
Zárásnak néhány érdekes mozzanat Mengyelejev életéből:

* A külföldi tudóstársak háromszor is (1905, 1906, 1907) javasolták M.-t Nobel-díjra (az orosz kollégák egyszer sem), de a Nobel-családdal kialakult viszálya miatt nem kapta meg a kitüntetést. Nem ő az egyetlen, aki ezért vagy azért lemaradt…
* Hazai (irigy) kollégái első nekifutásra az orosz tudományos akadémiába való fölvételét sem támogatták.
* Temetésén a kémiai fakultás diákjai koszorú helyett egy hatalmas fekete periódusos táblát vittek.
* Az ENSZ az idei – 2019-es – évet a Mengyelejevi Periódusos Rendszer jubileumi évének nyilvánította.
* 1907 óta Oroszhonban évente megrendezik – nemzetközi részvétellel – a Megyelejevi Kongresszust, az általános és az alkalmazott kémia tárgykörében.
* A szentpétervári vodkamúzeumban továbbra is külön vitrinben mutogatják a tudós által 40-60 arányban elegyített vodka-etalont… A látogatókat csöppet sem érdekli, hogy e nagy fölfedezés egyáltalán nincsen dokumentálva, azaz nem is igaz – a nemzeti dicsőség sosem múlhat ilyen apróságokon…

Összeállította: Szentgyörgyi N. József

2019. november 10.

Szóljon hozzá!