Fülöp Kálmán: Merülés előtt
Az alkony
pillérein
visszatükröződnek
az elmúlás
színei, és
halványulnak
a végtelenbe
mutató tiszta
elágazások-
szívek zöreje,
mozdulatok
ismétlődése
az időből
kizökkent
súlyos magány
ránk hulló hangja-
egy szikár kéz
megállítja
az óra
mutatóit
még a
merülés előtt…
Pusztai Péter rajza