Visszaaludni. Van idő még? (volna!) –
Ahány helyen megfordultam – oda?
Abba, vagy egy másik dimenzióba?
Mi dönti el, mely korban kicsoda

voltam/?vagyok; vagy csak lehettem volna!
Ha nincs véletlen, én magam szülök
fagyban, hőségben, hamis tavasz-holdra
néző esélyt. Folyton rákészülök

mióta csak az eszemet tudom
valamire, mit könyvespolcokon,
divatbörzén hiába keresek;

legfeljebb génjeimben zuhan, ível –
száz évig eljátszom még, nyugodt szívvel,
az enyhülést; a hazárd végzetet.