Kiss Székely Zoltán: Jéghideg
végtelenimádó üstökös
borostyánbörtönű rovar
lánytestű éji zenék
koponyakalodás tudatommal
egyedül vagyok
mint ág az ágak közt
pipacsmezőben a pipacs
csillag a tejúton
magamra maradok
mert bántja a fény az álmot
és lehet kegyetlen a forrás vize is
tisztasága jéghideg
rámfagyasztja a szavakat
kéksége belém remeg
egyedül nekem remeg
Pusztai Péter rajza