Alagút

Az alagút szájánál tölgyfák fogadtak
Elindultam a nagy sötétben
Csak sejtettem, hogy felettem: táj van
Mire kiértem homok és cserje fogadott
Nem láttam a táj átmenetét, sem az áthajló színeket
Mire kiértem megváltozott a táj.
Nélkülem szürkült, nélkülem piroslott.
Mindez másé volt, a sötét csak az enyém
Fekete tájam a csupazöld alatt
Más fákat-füveket termett, más madarat talált ki
Rubin-denevér csapkod s virul az éj-lila som

Forrás: A Hét, 1973. július 13.