Nászta Katalin: egy nyelésnyi
nemcsak a fák
a szavak is lecsupaszodnak
elhagyják jelzők, metaforák
a csontos ige marad
van aki ennek születik
hogy megértesse a világot
hasonlatokat biggyeszt közéjük
de lehullanak mint a levelek azok is
nincs konklúzió
csak végkövetkezés
a világ bezabál
nem minősíti
meg sem köszöni
hogy egy nyelésnyire jóllakott
2019-11-25
Pusztai Péter rajza