Pár napja valami furcsa mocorgást éreztem a mellkasomban. Előbb olyan volt, mintha tücsök szorult volna a bordáim közé, majd mintha egy apró madár verdesett volna a szárnyával. Amikor már a nagydob is rázendített, elmentem az orvoshoz.
– Mi a panasza? – kérdezte a rezidens orvosnő.
Elmeséltem neki a tücsök, a madár meg a nagydob ténykedéseit, mire ő feltolta szemüvegét és azt mondta:
– Ez nem releváns!
Derékig levetkőztetett, bekent valami nyálkás géllel és egy hideg műszert kezdett sétáltatni a mellem alatt, miközben figyelte az apró monitort. Aztán megismételte:
– Ez nem releváns!
Miután visszavettem a blúzomat, átkísért egy másik kabinetbe. Megmérte a vérnyomásomat és ráállított egy futószalagra (ő úgy hívta, sztepper).
– Ez egy kitartás-próba lesz. Készüljön fel az egyre gyorsuló ritmusra. Ha eléri a 100%-ot, leállítom. De ha ennél hamarabb feladná, csak szóljon. Nem akarom, hogy itt nekem elájuljon!
Kezdtem taposni a szalagot. Előbb egészen nyugis gyaloglásnak tűnt, de a ritmus egyre keményebb lett. Pár perc múlva már csak kapkodtam a levegőt s a jobb csipőm kegyetlenül sajgott. Még hallottam, hogy a doki hangja valahonnan nagyon távolról figyelmeztet: „Álljon meg, ha….” , aztán minden elsötétült körülöttem.
Arra ébredtem, hogy egy halálsápadt ápolónő pofozgat s a doki fölém hajolva izgatottan ismétli :
– Mondtam, hogy álljon le idejében! De manapság a beteg mindig okosabb a szakembernél. Bíztosan a maga kilencven kilójával 100%-ot akart teljesíteni. Hát nem adok semmi kezelést! Maga makkegészséges. Csak gyalogolnia kell. Minden nap és egyre többet! Le azzal a hájjal, érti?
Kótyagosan rángattam fel magamra a cuccaimat. Valami papírokat is a kezembe nyomtak, de rájuk sem hederítettem. El innen, minél hamarabb ! A fenébe a sztepperrel, meg a gyakorló orvosokkal! Biztosan rajtam is csak gyakorolt ez a némber!.
Már a folyosón voltam, amikor utánam szólt az orvosnő:
– Aztán álljon le idejében! Megértettük? Ezen van a hangsúly. Álljon le, ha…
Azóta be sem tettem a lábam kardiológus rendelőjébe. Néha rettegve találgatom, mi következhet a tücsök, a madár meg a nagydob után.