Ha jó a hajó, indulhatunk,
Sós szél kavarja fel a dalunk.
Kibontod vitorládat, szemem befogja a tájad,
Mélyben véres cápák ügetnek, sas tépi a májad.

Csak néma sikolyát a vágynak,
Visszhangozzák hullámzó árnyak.
Bennünk forrósodik a levegő, lelkünk csodát vár,
Beléd ájulok, árbocon sistereg egy fecskepár.

Ha jó a hajó, hát örüljünk,
Őrült szelek szárnyán repüljünk.
Loccsanjanak a percek, halántékunk vadul lüktet,
Túlsó partra siklunk, idő terén ez az átmenet.

Álmom elszáll, villan óvoda,
Kislány felnevet, egy kis csoda.
Csűri-csavarja papírját, mindjárt kész a nagy hajó,
Szívét rejti bele, a valóság ne legyen fájó.

Repült hajója vad vizeken,
Szívemben kötött ki, merészen.
Lángba borult az ég, vajon ő lesz a nagy szerelmem?
Véresre csókolnak a kínok, kincsem benned lelem.

(Bukarest, 2013. december 13.)