Barátom válik, mint írja,
ideggel idegen bírja,
spárgán lóg pelenkák rongya,
a kabát, mint foszlott irha.

Bürökből dollik* a szitok,
folyik a százzáras titok,
ömlik a penész a korra,
szeretők szarkaláb nyomba’.

Soha, soha, de vetkőzik
a zseb, lehámozzák bőrig
a múltat és eldobják, mint
egy elhasznált, szennyes holmit.

*dollik, dollad – székely nyelvjárásban: kiárad, kitör, kifolyik és szétterül, pl. gyermekkoromban kidollasztottuk a folyó vizét a jégre, mely ráfagyva új jégfelületet képezett, amelyen jól kergethettük a korongot.

Szívből köszöntjük a költőt születésnapján, december 10-én!