A levéltár bejáratán ki- s befutkosnak az emberek. Egyiknél húszlitres benzinkanna. Perc múlva lángok csapnak fel az egyik irodában. A levéltárral átellenben, a ház harmadik emeletén, megjelenik egy férfi feje. A tanú. Mi az ördög, forradalom van már megint? A mi forradalmaink, sőt, zsebforradalmaink szabadalma: ha történik valami, a tömeg első dolga, hogy rohan és leszámol a hatalommal, s aztán fél óra, óra múlva már a levéltárat gyújtogatja. Halomba dobja az anyakönyveket, benzint rá! Mindent és mindenkit meg nem történtté tenne, családját, saját magát is. Szerencsére jönnek a tűzoltók. Marad utánuk a penész, de legalább nem ég el minden, ami két-háromszáz évnyi időben történt, és csak a legutóbbi időszakban kibírt két világháborút. A pasast, aki a benzinkannával futkorászik az irodákban, Sobolánusznak hívják, az égő anyakönyv szerint legalábbis…

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár