Albert-Lőrincz Márton: (Zolka)
Néha rajtakapom magamat,
hogy próbálgatom … de mit is?
A gondolat megszakad…hallom
a csendet … igen, az első lépésem…
ez már a visszhang,
erre én persze nem emlékezhetem,
csak arra, hogy mikor
lépett egyet, majd kettőt, hármat
kezemet fogva Zolka, a kisember.
Pusztai Péter rajza