* A Nobel-díjakat – a béke-díjat kivéve, amit Oslóban adnak át – Nobel-halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki Stockholmban. A kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsó sorban jelentős pénzösszeget – kb. egy millió dollárt – kapnak.

* A fizikai, a kémiai, az élettani, illetve orvostudományi, az irodalmi és a közgazdasági díjazottak Stockholmban a svéd király kezéből veszik át a Nobel-díjat – azaz a diplomát és az érmét. Az Eskilstuna-i pénzverdében 18 karátos aranyból készült, 24 karátos arannyal futtatott díjak érméit a svéd Erik Lindberg szobrászművész tervezte (1902). A 66 milliméter átmérőjű, 200 grammos medál előlapján Alfred Nobel arcképe és születési-halálozási dátuma (NAT-MDCCC XXXIII OB-MDCCC XCVI.) látható. Az érme hátoldalát a díjat odaítélő intézmények emblémái díszítik. Az irodalmi díj érméje hátlapján fiatalember áhítattal hallgatja a múzsáját. Körben felirat: „Inventas vitam juvat excoluisse per artes” – Szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni (Vergilius). A hátlap alján levő kártusba vésik a díjazott nevét.

* A díjátadás helye a központi fekvésű Konserthuset – Hangversenypalota. A görög templomra emlékeztető, semmilyen-kékre festett épületet 1926-ban avatták fel. A palota előtt a zene csodálatos hatását jelképező Orfeusz-szoborcsoport áll, amit tíz évvel később, az alkotó Carl Milles kívánságára, egy nyári hajnalon avattak fel. (Az ébredező város csendjét egyedül a szökőkút csörgedezése törte meg. A zene hangjaira felfelé törekvő alakok – közöttük a kezét a füléhez emelő Beethoven – harmonikus egységet képeznek a homlokzat oszlopaival.)

* A San Remoból – Nobel kedvenc tartózkodási helye – minden évben menetrend szerint érkezett ezernyi szegfűvel, liliommal, gerberával és amarillisszel díszített színpadon pontban 16.30-kor megjelenik királyi család.

* A Nobel-díjasok munkásságát svéd akadémikusok méltatják, majd felkérik a díjazottakat, lépjenek elő, és vegyék át a díjat Őfelsége a király kezéből. A hosszú beszédeket még hosszabb zeneszámok váltogatják. Utolsónak az irodalmi díjasra kerül a sor, majd a zenekar tust húz, és a limuzinok a Városházához szállítják a vendégeket.

* A Svéd Akadémiát – nem tévesztendő össze a Királyi Tudományos Akadémiával – III. Gusztáv király 1786. április 5-én alapította a „svéd nyelv tisztaságának, nagyságának és erejének védelmére”.

* A Svéd Akadémia az óvárosi Stortorgeten (Nagy téren) álló Börshuset-ben, a stockholmi tőzsde egykori épületének az emeletén székel. A középkorban a Tőzsde épülete helyén a Tanácsház állt, ahonnan a fele svéd és fele német kereskedőkből és tehetősebb polgárokból álló tanács a várost irányította.

* A nemrég alapított Nobel Múzeum az épület földszintjén van. Az előtérben morbid emlékműre emlékeztető pantheon: a félkörben felállított állványokba süllyesztett képernyőkön az újdonsült Nobel-díjasok fogadják a látogatót. A mennyezetre erősített síneken az eddigi Nobel-díjasok fényképes plakátjai keringenek monoton kattogással. A terem sarkában Alfred Nobel könyvei, utazótáskája, lombikok, és néhány sárgásbarna, „Extradynamit” feliratú, zsírpapírba csomagolt rudacska mellett a szabadalmi levelek között egy magyar is van: „Szabadalom száma: 1238. Kelt 1894 szeptember hó 8-án. Mi Első Ferencz József Isten kegyelméből Ausztriai császár, Csehország királya, stb. Magyarország apostoli királya emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, hogy Nobel Alfréd Párizsban Nekünk legalázatosabban előre jelezte miként ő a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint újnak tekinthető nitromannit tartalmú robbanó anyagot talált fel .”

* A legnagyobb kiállítási teret az „irodalom egyetemességére emlékeztető” irodalmi Nobel-díjjal kitüntetettek foglalják le. A falról leakasztható fülhallgatókban gombnyomásra megszólalnak a nevesebb díjazottak, mint pl. William Faulkner, Ernest Hemingway, Selma Lagerlöf és Francois Mauriac…

* A díjkiosztás elmaradhatatlan eseménye a Nobel-bankett, amit a díjkiosztás után, este 18.40-kor tartanak a stockholmi városháza nagytermében. A Nobel-díjasok tiszteletére rendezett hagyományos bankett meghívottjainak az olasz kisváros hangulatát keltő Kék-teremben terítenek. (A vörös téglafalú, márványpadozatú, 1500 négyzetméteres, Kék termet az eredeti tervek szerint ugyanis kékre kellett volna festeni.)

* A díjazottak és családjaik mellett országaik stockholmi nagykövetei, a királyi család, az akadémia tagjai, vastag bukszájú szponzorok és kétszáz kisorsolt diák hivatalos. Ez utóbbiak a díszvacsora utáni, az Arany-teremben a tánchoz szolgáltatják a friss, üde hangulatot.

* A király a fizikai Nobel-díjas feleségét vezeti asztalhoz. Ha többen osztoznak a díjon, akkor az idősebbik díjazott feleségét. Feltéve, ha nincs nő a díjazottak között, mert akkor ő ül a király jobbján.

* A banketten Szilvia királynő XVI. Károly Gusztávval szemben ül, őt a Nobel Alapítvány elnőke, ‎Carl-Henrik Heldin vezeti asztalhoz. Az idei ültetésrendről egyelőre nincs információ. A lengyel-svéd „közös” történelemre alapozva – II. Zsigmond lengyel király, Gustav Vasa unokája 1586 és 1598 között Svédország királya is volt – valószínű, hogy Olga Tokarczukot fogja asztalhoz vezetni. (Azt, hogy Peter Handke hova fog ülni, azt szerintem még a rendezők sem tudják.)

* A háromfogású vacsorához a menüt az utolsó percekig titok fedi.

* A mindenkori Nobel-díjast zsúfolt program várja Stockholmban a Nobel-hét alatt. Éjjeli menedékhelye, ahol időnként megpihenhet stockholmi tartózkodása alatt, az 1874-ben épült Grand Hotel.

* A szálloda szemben a királyi palotával, a „Strömmen” – a Mälaren tavat a Keleti-tengerrel összekötő áramlat – másik partján áll. (A belső, fedett udvarán szökőkutakkal és oszlopokkal díszített, teraszokkal körülvett Téli kertben (Vintergården) üldögélt stockholmi látogatásai során a sárga puncsért rajongó Lehár Ferenc. )

* December 13-án, pénteken az utolsó nap reggelén a vendéglátók hajnali ébresztővel lepik meg az illusztris vendégeket. Minden előzetes figyelmeztetés nélkül harsányan daloló, fehér lepelbe öltözött lánymenet, a Lucia-kórus járja végig a Grand Hotel szobáit.

* A legédesebb álmukból ébredő, nem éppen ifjú kitüntettek, meglepetésükből felocsúdva igyekeznek jó képet vágni ehhez a szép Luca-napi szokáshoz. (Feljegyezték, hogy az egyik japán kitüntetett szentül meg volt győződve arról, hogy a mennyországba jutott, és az angyalok dalát hallgatja.)

* A téli ünnepeket beharangozó Sankta Lucia ünnep üde színfolt a hibernálásra csábító hideg, nedves sötétben. A tévében láttam a múltkor egy svéd krimi-komédiát. Folyik a cselekmény, épp a bankot rabolnak. Az ügyfelek a falhoz állítva, a minden tagjában reszkető, szemüveges pénztáros három, géppisztollyal fegyverkezett, álarcos betörő felügyelete alatt pakolja a százasokat és az ezreseket. Hirtelen nyílik az ajtó, és arcukon angyali mosollyal bevonulnak a lakónegyedben szolgálatos Lucia-menet tagjai. Pillanat alatt eltűnnek a fegyverek, a gengszterek lekapják az álarcukat, a kliensek leeresztik a kezüket. – „Sa-hank-taha-Lu-hu-ci-ia-a, Sa-a-ankta Lu-ci-a-a…” – zeng a fülbemászó melódia. Mindenki mosolyog. A végén megtapsolják. A rablóvezér a könnyeit törölgeti. Amikor az utolsó fehérleples mögött becsukódott az ajtó, a rablók felrakják az álarcot, és mindenki visszatér a félbehagyott foglalatosságához. Az ügyfelek a falhoz álláshoz, a kasszás a rakodáshoz…

* Az irodalmi Nobel-díjasok 1997 óta találkoztak a stockholmi diáksággal. Ez a hagyomány jó ideje, ha nem is szűnt meg, de sajnálatosan megszakadt.

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ