Margitsziget

A hall közepén állnak ketten: Szép Ernő és Farkas Imre. A szigeti bakfisok számára egyenesen észbontó látvány. A két író mélyen és behatóan, lelkes odaadással beszélget.
— Ó, Istenem — sóhajtja egy bakfis —, most irodalomról beszélgetnek. Milyen gyönyörű dolog lehet, mikor két költő így fáradozik a magyar nyelv művelésén. Mindenemet odaadnám, ha hallhatnám ezt a beszélgetést!
— Tudod mit — mondja egy másik —, tégy úgy, mintha sétálnál, és menj el mellettük, és hallgasd ki őket.
Megtörténik. A bakfis csalódottan, sőt megdöbbenve tér vissza.
— A Farkas Imre könyörög a Szép Ernőnek, hogy adjon száz gramm dohányt a makrapipájába, de a Szép Ernő csak ötven grammot akar adni, és ezen veszekednek.

Harsányi Zsolt

Színházi Élet, 1919/45