Horn Gyula (1932–2013) szegény újpesti proletár fiúból lett 1994–98 között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Ellentmondásoktól sem mentes életútján ő volt az a magyar politikus, aki külügyminiszterként 1989. június 27-én osztrák kollégájával, Alois Mockkal átvágta a „vasfüggöny” néven elhíresült műszaki határzárat, majd ugyanezen év szeptember 10-én ő jelentette be „A Hét” című tévéműsorban, hogy az NDK-állampolgárok előtt Budapest másnap megnyitja a nyugati határt.

Érthető tehát, hogy Horn Gyulát és munkásságát német földön kivételesen magasra értékelik. Erről számos elismerés tanúskodik, elegendő megemlíteni, hogy nagyrabecsüléseként már 1990-ben a német Stresemann Társaság aranyéremmel tüntette ki. Ugyanabban az évben az európai egyesülés érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a nemzetközi Károly-díjat.

Éppen évtizeddel ezelőtt, 2006 tavaszán – tehát még Horn életében – egy németországi kisvárosban, a Majna-parti Wertheimben az egyik utcát ugyancsak a volt magyar miniszterelnökről nevezték el.

A mintegy hétszáz méter hosszú utca a település Reinhardshof nevű, újonnan épült negyedében található, ahol számos más politikus, így John F. Kennedy, Willy Brandt emlékét is utcanév őrzi. Német szokásoknak megfelelően a névtáblán feltüntették születési évét, és azt, hogy a vasfüggöny lebontása idején ő volt hazánk külügyminisztere.
Horn hosszú diplomáciai-külpolitikusi munkásságából is kiemelkedik, hogy a nyolcvanas évek végén nevéhez kötődött a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával, a Vatikánnal és a Dél-afrikai Köztársasággal, továbbá az államközi kapcsolat helyreállítása Izraellel. Előkészítette és 1990 márciusában ő írta alá a magyar–szovjet csapatkivonási megállapodást. Már abban az időszakban felvetette Magyarország lehetséges NATO-tagságának témáját, illetve az Európai Unióhoz való távlati csatlakozásét. Számos vitathatatlan érdeme dacára 2007-ben – a 75 éves politikus 1956-i karhatalmista tevékenységére hivatkozással – az akkori államfő megtagadta Horn Gyula magas magyar kitüntetésére vonatkozó kormány-előterjesztés aláírását.

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében 2014 júniusában hivatalosan is átadták azt a tanácstermet, amely azóta Horn Gyula nevét viseli. A megjelentek a többi között a német újraegyesítés korszakos tettéért méltatták a volt kormányfőt, aki – úgymond – demokratikus és nyugati irányba terelte Magyarországot. Azt, hogy Horn Gyula nevét kapja meg az egyik terem, magyar és német baloldali EP-képviselők javaslatára egyhangúan, az európai törvényhozás jobboldali képviselőinek támogatásával fogadták el, jóllehet, egyes néppárti magyar képviselők ellene érveltek. Mint emlékezetes, a szocialistáknak a budapesti Országházra vonatkozó, hasonló kezdeményezését idehaza a házelnök elutasította.

Horn Gyula tisztelői 2015 őszén a szocialista politikus fejszobrát is elhelyezték a róla elnevezett terem bejárata mellett. Az eseményt, amelyen részt vett az MSZP három egykori vezetője, Kovács László, Hiller István és Mesterházy Attila, megtisztelte jelenlétével Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.

Köszönöm Török Zsolt segítségét az utcanévtábla fotójának fellelésében.

Forrás: Magyar emlékek a nagyvilágban