Nászta Katalin: Faksznik itala
szeretnék valami szépet írni
valami jót és kedveset
de nem tudom mi fogadja
szemrehányás vagy rettenet
hívatlan alkalmatlankodó
vagy kéretlenül kedves
nem lennék semmi pénzért
így hát magamba fojtom mindazt
mi kedves, szép, figyelmes lenne
s engedek fád modoruknak
taroljon mogorva kedve
megváltoztak az elvárások
a világháló ránk borult
nem tudunk kibújni alóla
egymás után tapogatózunk
nyögve, nagyokat sóhajtva
hol van már a tavalyi hó!
az ideinek más a színe
ha hullna sincs íze, nem is hull
mesélném is unokámnak
ami volt, ami elmúlt
de éterből szedi az infót
nagyi te úgysem érted
azt mondja manapság a fáma
tanácsot öreg már nem adhat
olyat sem, amit megtapasztalt
hiába esett át azon
amin most fiai elhasalnak
hát nincs tanács, nincs több fakszni
helyettük úgysem élhetünk
mindenki maga dönt végül úgyis
és issza levét egyedül
mégis, hogy van, ki bele sem kortyolsz
neked keserűbb?
2019-10-29
Pusztai Péter rajza