Kristó Tibor két verse
Rejtvény
már magamat sem tudom megfejteni
nézeteim régen elavultak
a kockák is csúnyán eltorzultak
ahhoz hogy betűket lehetne beléjük ejteni
ki érti ezt
már számok sincsenek
csak emléke a rejtvény-mezőnek
melyben számtalanszor
keresztül-kasul s egyre makacsabbul
próbáltam magam elrejteni
A favágó
nyafog a fűrész
mordul a bog
a szurkos favágó
enyhén dadog
míg feni
a harcsafűrészt
szaporán beszél
osztja az észt:
„még pelyhedző állú
legény sem voltam
bot nélkül ék nélkül
fát hasogattam
minden csutakot
felaprítottam
a gyökeret is
felhasáboltam
vágom öt részre
a méteres fát
láncos fűrészre
most sem futja
ki ilyennel látna
meg is szólna –
ni csak Feri
a falu bolondja”
Forrás: Honos rögökön. Hargita Népe Kiadó, 2017.