Ágoston Hugó: A kétely bajnoka

Furcsa érzéssel olvastam felfedezésükkor a Vadmalacokat. Derűs egyetértéssel látom most a méltatásokat, és nem csodálkozom, hogy ahol nem ugyanazt mondják erről a szerzetről – és a Gergely Tamás teremtette műfajról –, ott sem ellentmondásosak. Ami nagyjából azt jelzi, hogy ebben az elvont figurában és gondolataiban, töprengéseiben van valami univerzális. De már abban is, hogy mindig más jut eszembe, amikor meg akarom ragadni a szövegen túli természetét, üzenetét.
Számomra egybegyűjtve 66 vadmalac-félperces*, pláne 222** megterhelő. Örkényt olvasva vettem észre, hogy néhány groteszkje után pihennem kell, és akkor mindjárt mondjam ki azt is: gyakran volt olyan érzésem, hogy Vadmalac szándékos „homályossága” (amivel nem azt akarom mondani, hogy mindig homályos, csak azt, hogy asszociációs érzékem némileg megkopott) a tao tudatos, nyugodt-szelíd burkoltságával rokon. „Amelyben végül a létezés minden ellentmondása és különbsége feloldódik”, ugye.
Mert a megértésnek (a világénak, az emberének) nincs nagyobb korlátja, mint a meggyőződés. Világunkat ádáz meggyőződések rabjai teszik elviselhetetlenné – nem is írom úgy, hogy hamis meggyőződések rabjai, hisz minden meggyőződés eleve csak hamis lehet, és a szabadság feladását jelenti. Csak a meggyőződés ellentéte, a kétely a világ megközelítésének helyes módja. Kíváncsi volnék, Vadmalac és szerzője leplezetlen szabadelvűsége meggyőződésből ered-e…
Vadmalac sokszor rejtélyes(nek tűnő) válaszokat ad, sokszor a saját maga által felvetett kérdésekre, és ez nem csak azért bölcs dolog, mert nem ítélkezik (az a meggyőződésesek mániája), hanem azért is, mert kérdés és felelet együtt az egység forrása. Ne csodálkozzunk hát, ha Vadmalacnak semmi köze a viccek agresszív kismalacához (aki ugye „nem vár”, amikor beleesik a gödörbe és felajánlják neki, hogy hoznak egy létrát), és azon még kevésbé, ha sose lesz belőle – meggyőződéses – felnőtt. Jól van ez így. Ennyi elvontság nélkülözhetetlen a túléléshez.


*Vamalac 222, Magyar Elektronikus Könyvtár, 2019, Cseke Gábor válagatása https://mek.oszk.hu/19600/19634/
**Cseke Gábor: Kóválygások a Hyde Parkban & Gergely Tamás: Vadmalac és én, Üveghegy Kiadó, 2019.

2020. január 13.

Szóljon hozzá!