Santosh Kumnar Pokharel* verseiből

Kő vagyok

Sok nehézségben volt részem
Átéltem kínt rengeteget,
Pár itt maradt mint rossz emlékem,
De pár nyomtalanul elveszett.
Minek változtassak meg már bármit?
Kemény kő vagyok,
Most csak ez számít.

Számoljam mennyi volt a bajom?
Ahogy jöttek, el is mentek,
Már megnyugodtam én nagyon,
Köszönhetem a hegyeknek.
Kérdezzetek meg bárkit,
Kemény kő vagyok,
Most csak ez számít.


Rémálom

A múlt éjjel, igen, emlékszem,
a legutóbbi éjjel hallottam,
valami recsegett, ropogott az égben,
valaki sikoltozott a távolban
mintha lettem volna ébren.
Lehet, csak egy kiszáradt
szék hullott szét éppen.
Esküszöm, nem tévedhettem,
Remegtem, még most is érzem

Eztán fel vad ordítás hangzott,
Bikaviadalkor hallhatók ilyen hangok,
Majd amikor katonák
Vonulnak tömött sorokban,
Lövések visszhangja,
Itt-ott gránát robban.

Oh jaj! Most is kába vagyok,
A falakon ezer golyó pattog.
Az ég is elsötétül hirtelen.
Segítség! Béke kell énnekem –
Hallom saját kiáltásomat,
De abbahagyni vagyok képtelen,
Bár tudom, csak képzelem.

Csak az ösztönöm játszik velem,
Pénz nélküli vad dühöm,
Ki az ördög prédikál,
Ez miféle bölcsesség
Vagy gyászbeszéd?

Fürdök verejtékben
De már értem,
Mindez csak rémálom.


Fordította Dabi István

* Nepáli költő, főként angolul, nepáliul és hindiül alkot, de néhány verset oroszul is írt. Polgári foglalkozása mérnök. Tanulmányait Moszkvában végezte. Számos neves költői kongresszuson vett részt Indiában, több oklevelet is kapott költői munkásságáért. Többek között erdélyi költők verseit készül fordítani nepáli nyelvre.

2020. január 17.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights