Kiss Székely Zoltán: Temesd el az űrt magadban
Élni először.
A magzatgyermek álmának vásznain
versként lüktető szív.
Végtagrügyek.
Intettem: vagyok
öröm gyökere.
Születés.
Hiányt tanulok ezután,
sután, saját leélt nappalaimba.
Belenézni a Napba.
Boldogabb vadság nem létezik:
szavakból összerakni, ami eltört.
Papirost keresek. A papírost,
mire felírtam,
hogy élni miért kell.
Temesd el az űrt magadban.
Az út vagy. Amin jársz.
Az utad.
2020. január 15.
Pusztai Péter rajza