Kölcsönsorok: Mihai Eminescu*
A csillagig – La steaua
A csillagig, mely este kel,
Az út oly véghetetlen,
Hogy ezredévek múlnak el,
Míg fénye ide lebben.
Lehet: már régen kialudt
A kéklő távolokban,
De rezgő fénye, a hazug,
Egünkön csak ma lobban.
A csillagkép, mely régen holt,
Lassan suhan az égre;
Amíg nem látta senki: volt,
Ma látjuk már: de vége.
Épp így: ha béna és süket
És éjbe hullt a vágyunk,
A holt szerelmek fényüket
Még küldözik utánunk.
Dsida Jenő fordítása
*
La steaua care-a răsărit
E-o cale-atît de lungă,
Că mii de ani i-au trebuit
Luminii să ne-ajungă.
Poate de mult s-a stins în drum
In depărtări albastre,
Iar raza ei abia acum
Luci vederii noastre.
Icoana stelei ce-a murit
Încet pe cer se suie:
Era pe cînd nu s-a zărit,
Azi o vedem, şi nu e.
Tot astfel cînd al nostru dor
Pieri în noapte-adîncă,
Lumina stinsului amor
Ne urmăreşte încă.
*Ma van a költő 170. születésnapja. Ezen a napon ünneplik a Román Kultúra Napját is.
Pusztai Péter rajza
2020. január 15. 11:19
Azt hiszem, ez az az eset, amikor a fordítás felülmúlja az eredetit.
2020. január 15. 12:51
Igen. Fordítóra talált.