A klímaszkeptikusok, vagyis azok, akik nem hisznek a klímaváltozásban (vagy legalábbis abban, hogy az emberi tevékenység befolyásolja az időjárást), már azt klímahiszériának nevezik, ha az ember tényeket, adatokat, tudományos megállapításokat sorol a globális felmelegedés okozta katasztrófákról. És gondoskodnak az elhallgattatásukról!

Tudom, megszoktuk, különben is tőlünk távol történnek a tragédiák – meg hát egyrészt nehéz felfogni a nagy folyamatokat, másrészt az emberből mintha kiveszett volna a veszély- és felelősségérzet, valami miatt minden kihívás banalizálódik, miközben az emberiség reprimitivizációja megállíthatatlannak tűnik. Célom tehát az alábbiakban nem a figyelem felkeltése, különösen nem az ijesztgetés – de hallgassanak csak végig…

Beszéljünk arról, hogy mi várható. Olvasom például, induljunk ki ebből, hogy az Ausztráliát megfojtó erdő- és bozóttűz füstje lassan körbeszállja a Földet.

Hányszor halljuk tudálékosan idézni a pillangóhatás elvét: hogy „valahol egy lepke egyetlen szárnycsapása tornádót idéz elő a Föld másik oldalán”, de képtelenek vagyunk tudatosítani, hogy egy közép-európai országnyi kiterjedésű tűz – egymagában, hát még hasonló kilengésekkel együtt – képes „átírni” az emberi társadalom, a földi élővilág egészét. Ma Ausztrália áll lángokban, tegnap az Amazonas égett, azelőtt Szibéria, Alaszka, Görögország, a horvát tengerpart. Mint egy nonstop krematóriumból, a természeti kérlelhetetlen piromániája globális holokausztként zúdítja a füstöt a légkörbe, és sokan képtelenek felfogni, hogy közvetlenül vagy közvetve mindezt a globális hőmérséklet növekedése okozza, ahogyan okoz más, emberre végveszélyt jelentő hatásokat, amilyenek – a sarki örökjég gyorsuló ütemű olvadása, a karibi térséget leromboló hurrikánok, a szuperviharok vagy csendes-óceáni szigetek lassú, de biztos süllyedése mellett – betegségeket, járványokat káros mikroorganizmusok elszaporodása révén, élelmezési válságot, az ivóvízkészletek apadását, mindezek társadalmi következményeivel, elsősorban a migrációval együtt. A délkelet-ausztráliai tűzvészben eddig közel harmincan haltak meg, több százezren hagyták el lakhelyüket, otthonok ezrei pusztultak el, és az állatvilágot is óriási csapás érte: a Sydney-i Egyetem becslései szerint egymilliárd emlős, madár és hüllő pusztulhatott el – és még csak ezután jöhet a megatűz…

Nota bene: a 2016-os év után globálisan 2019 volt a legmelegebb Európában és a Földön, a valaha mért első öt legmelegebb év pedig az eltelt évtizedre esik. 2018-ban még a gazdaságilag legfejlettebb Németországban is rekord számú, tízezer áldozatot szedett a forróság.

A tagadhatatlan átlaghőmérséklet-növekedéssel együtt emelkedett, szintén tagadhatatlanul, a légköri szén-dioxid koncentrációja, tavaly ez is minden eddigi csúcsot megdöntött. Az Ausztrália keleti partján tomboló bozóttüzek szeptember óta körülbelül 400 millió tonna szén-dioxidot küldtek a Föld légkörébe (egy héttel ezelőtti adat), ami több a 116 legalacsonyabb kibocsátású ország összesített éves kibocsátásánál. Lehet, hogy a klímaváltozás nem járul hozzá közvetlenül a bozóttüzek kialakulásához, de az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség miatt a növényzet és a talaj is egyre szárazabb, tehát közvetve mégis hozzájárul – mint megannyi más rossz következményhez is.

Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint az emberiségnek 2030-ig minden évben legalább 7,5 százalékkal kellene csökkentenie a károsanyag-kibocsátást, hogy a határértékül megszabott 1,5 Celsius-fokos átlagos emelkedést tartani tudja. Erre azonban nagyon kevés az esély, és nem csak politikai okok, egyes vezetők korlátoltsága és önzése miatt, de természeti okok miatt is: a sarkköri permafroszt (olyan talaj, amelyik örökké – de legalább két éven át – fagyott állapotban van) gyors ütemű felolvadása és a légköri károsanyag-koncentráció növekedése miatt a hőmérséklet-növekedés szinte biztosan két Celsius-fok fölé emelkedik – ami jelenlegi ismereteink szerint az ökoszisztéma és a társadalmak felbomlásához vezethet.
A világszervezet biodiverzitásra vonatkozó tervezete szerint az emberiségnek mindössze tíz éve van rá, hogy megakadályozza a földtörténetben a hatodik gyors/tömeges fajkihalást.
Egyszóval a klímaszkeptikusoknak végeredményben igazuk van: nincs mit hisztériázni. Már késő. Utánunk az özöntűz.

Ui. Ami Ausztráliában történt-történik, a kormány hozzáállása politikai szempontból is tünetértékű.
Mintha itthon, Kelet-Közép-Európában lennénk: Scott Morrison jobboldali miniszterelnöknek szemére vetik, hogy kezdetben megpróbálta kicsinyíteni a bozóttüzek jelentőségét, és a később bejelentett intézkedései sem elégségesek a tragédia megfékezéséhez. A politikus korábban tagadta, hogy emberi okai lennének a klímaváltozásnak, mára ezt az álláspontját már enyhítette, de még így is teljesen a szénipar szolgálatában áll, ezért valódi klímavédelmi intézkedéseket nem tesz. Egy legutóbbi interjúban is kitartott amellett, hogy nem akar „gazdaságpusztító” klímacélokat kitűzni. Hát igen, „first” az azonnali gazdasági érdek. Az egyeseké.

Forrás: Bukaresti Rádió, magyar nyelvű adás, 2020. január 16. Vélemény rovat.

1. Skandikamera:
   2020. január 16. 16:29

   „a klímaszkeptikusoknak végeredményben igazuk van: nincs mit hisztériázni. Már késő. Utánunk az özöntűz.”

   Értjük a célzást. Aki nem esik kétségbe, az rossz ember.

   Nem szólnék hozzá, ha nem most érkeztem volna haza a svéd Bio-üzemanyag konferenciáról. (Két órával ezelőtt ért véget):

   https://www.svebio.se/om-oss/publikationer/

   Az alábbit annak, írom, aki inkább hisz az első kézből szerzett információnak, mint a szenzációhajhász médiának.

   A svéd kormány 2045-re tűzte ki az ország fosszilis üzemanyagoktól való függőségének a megszűnését. (Függetlent mondanak, de egy-két petróleumlámpa és moped biztos akad majd.)

   Hetekkel ezelőtt szétküldték a sajtómeghívókat, mégis egyedüli újságíróként ültem be a zsúfolásig megtelt terembe. Megértem a kollégákat, a brosúrába foglalt előadásokat le lehet tölteni a neccről, a szerkesztő majd beleírja a napi szlogent, és mehet az újságba.

   Ipari, mezőgazdasági, politikai szervezetek képviselő gyűltek össze. A legjobbat a szemét égetéséből hőt és elektromosságot termelő, Södertälje-i üzem (hátha arra jár valaki, a vonatsínek mellett van ) ügyvezető igazgatója találta mondani: hogyha ilyen jól haladunk a klíma érdekében tett erőfeszítések terén, elfogy a szemét, és ő munka nélkül marad. – Egyáltalán nem fogom bánni! – tette hozzá.

   A faipari vállalatok szövetségének a szóvívóje szerint túlteljesítettük a 2045-re fosszilis üzemanyag mentesség elérésére kitűzött tervnek az aktuális időszakra eső részét. Biomassza van dögivel, csak befektető kerestetik. Az írtásokon rothadó tönkök, hulladékok, rőzse rothadásából eredő CO2 még probléma- (Pedig mnden újság tele van azzal a norvég-svéd céggel, amelyik a fentiekből „pasztillákat”, abból pedig bio-dieselt készít.)

   Nem titkolták, hogy a 450 cég (IKEA, Volvo, you name it) közös erőfeszítése példát – és miért ne – világelső helyet eredményezhet Svédországnak a környezetvédő lígában.

   Terveznek, kutatnak, dolgoznak. A pánikkeltést az ahhoz jobban értő újságírókra hagyják.

2. Ágoston Hugó:
   2020. január 16. 22:49

   Kedves hozzászóló!

   Addig is, amíg megtanulok svédül, hogy elolvassam a küldött anyagot, köszönöm a tájékoztatását és a kommentárját. Minden hasznos, ami árnyalja a képet.

   Viszont, ha nem vette volna észre, én olyan forrásokra hivatkoztam, amelyek 1. puszta adatokat közölnek (nem hiszem, hogy ön kételkedne például abban, hogy az ausztráliai bozóttüzek „annyi szén-dioxidot küldtek a Föld légkörébe, egy héttel ezelőtti adat, ami több a 116 legalacsonyabb kibocsátású ország összesített éves kibocsátásánál”; 2. nem saját véleményt mondanak – mint publicista persze megtartom magamnak a jogot, hogy ha röviden, hatásvadászóan is saját véleményt (értelmezést) fűzzek az ismertetett adatokhoz. Ötven éve vagyok tudományos ismeretterjesztő, ismerem a szakmai és etikai szabályokat/követelményeket, ádáz harcot folytatok az áltudomány(osság) ellen…

   Szerintem igenis nagy baj van, és az ember már nem képes megállítani az elszabadult természetet. Ha szerencsénk van, valamilyen rendszerszintű visszacsatolásos folyamat elejét veszi a végkatasztrófának, de addig is rengeteg növényi, állati és emberéletbe fog kerülni, amint tudósok is fegyelmeztetnek.

   Kétségtelen, hogy amióta politikai kérdéssé vált a globális felmelegedés (remélem, nem kételkedik az átlaghőmérséklet és a széndioxid-koncentráció növekedését mutató adatokban), „szurkolótáborok alakultak ki, mindkét oldalról érdekelt túlzásokkal. A svéd példa külön eset, több szempontból – de amit ön leír, már jelzi, hogy a kérdésnek milyen fontos társadalmi vonzatai vannak. (Gondoljunk csak az iparra, az élelmezésre, a munkahelyekre, az egészségre.) De ahol ég az erdő, pusztul az ökoszisztéma, halnak az emberek, mint napjaink Ausztráliájában, ott tűzoltásnak kell folynia. És halnak a tűzoltók is.

   Tehát az rendben van, hogy nem kell hisztériát kelteni, másrészről fontos a felelősség és felkészülés is – ha nem egyéb a tudósok figyelmeztetéseit meg kellene szívlelni. Egyrészt ott vannak érvként a tudósok megállapításai, a (világ)szervezetek felhívásai – másrészt ott van, főleg a populista politikai jobboldalon a „hisztériakeltés” üldözése. Tudta ön (jó lenne a nevén szólítani), hogy vannak államok, ahol – még a szólásszabadságot is semmibe véve, miközben gyűlöletet kelteni szabad, asztrológiáról beszélni szabad! – terrorlistákra teszik a „klímahisztériás” aktivistákat? Igen, a világ legfejlettebb demokráciájában, amely az USA (VOLT?), ott is!!! Remélem, elhiszi a Mérce tájékoztatását:

   https://merce.hu/2020/01/13/kiderult-hogy-az-usa-is-terrorlistara-rakta-a-klimaaktivistakat/ – idézek:

   „Szélsőséges szervezetnek” minősített az amerikai kormány egyes környezetvédőket erőszakmentes, polgári engedetlenségük miatt a Department of Homeland Securitynek (DHS), az Egyesült Államok belügyi elhárítási minisztériumának most nyilvánosságra került, belső dokumentumai alapján. A DHS belső leírása alapján a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátás és szénbányászat ellen tiltakozó aktivisták így, hasonlóan az ugyancsak nemrég feltárt brit belügyi gyakorlathoz, itt is a neonácikhoz és az erőszakos, iszlamista terroristákkal azonos fokozatú veszélyként vannak nyilvántartva.”

   Szerintem mindkét oldalon vannak erős túlzások, de a (vélemény)szabadság erőszakos korlátozása, feláldozása a „biztonság” oltárán – régi dilemma! – diktatúrához vezet… aminek jeleit egyre több helyen látjuk.

   Végezetül ajánlok a figyelmébe egy igazi – és közérthető – tudományos cikket a legjobb magyar internetes ismeretterjesztő felületről, a Qubit portálról, a szerintem legveszélyesebb, pozitív visszacsatolásos folyamat kapcsán:

   https://qubit.hu/2018/11/04/nagy-baj-van-emberemlekezet-ota-nem-voltak-ennyire-melegek-az-oceanok

   Köszönettel, a szerző

3. Ágoston Hugó:
   2020. január 17. 09:53

   .. És minden célzatosság nélkül egy kis adalék ahhoz, hogy miért nem lehet megállítani – még korlátozni sem – azt, ami elindult:

   „A legtöbb techóriás ma már esküdözik, hogy zöld energiával eteti a plázányi szerverközpontjait. Karbonsemlegesek, víz- vagy szénenergia tartja életben a felhőt. Azt a felhőt, ami valójában fizikai infrastruktúra, azaz nagyon sok szervergép egy teremben.
   A Facebook a finn Luleában épített adatközpontját szereti például mutogatni, amit vízenergia hajt és annyira északon található, hogy ha nyitva hagyják a bejárati ajtót, az is elég hűtést biztosít.
   Az egyes cégek környezetterhelését összeadva a kép már kevésbé rózsás. A The Shift Project szerint a jövő évben az üvegházhatásnak négy százalékáért az informatika felel. Fél óra Netflix nézéssel 1,6 kiló szén-dioxidot engedünk a légkörbe. Érdemes mindezt fejben tartani, mielőtt egy gyors sorozatrészt keresünk a neten ahelyett, hogy levennénk egy könyvet a polcról.”

   Mindegy, honnan van az idézet, meggondolkoztató. S ha most vki azt mondja, hogy egy nagy példányszámú könyv elkészítéséhez ennyi meg ennyi (kivágott) faanyag szükséges – neki is igaza van.

   Továbbá: minden ellenkező nézettel szemben a Föld nem lapos!