Farkas József György: Magyar utcanév (Budapest) – Mons, Párizs, Berlin, Drezda, Ankara
A rendszerváltás után nem egészen egy évtizeddel, 1999. március 12-én Magyarországot – Lengyel- és Csehországgal együtt – felvették az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. Az új tagok zászlait akkor vonták fel valamennyi NATO-létesítmény, köztük az európai haderők mons-i főparancsnoksága előtt is, ahonnan nem sokra rá már a Jugoszláviára mért légicsapásokat irányították.
Ugyanott 1999 őszén – elsőként az új tagok közül – utcát is elneveztek a magyar fővárosról. Mivel a belgiumi kisváros melletti katonai központban az utcáknak addig is volt nevük, Budapest úgy juthatott ehhez a megtiszteltetéshez, hogy a Washington utcát kettéosztották, s az egyik szakasz megkapta a magyar főváros nevét.
Az ünnepélyes aktuson katonai delegáció élén részt vett Fodor Lajos vezérezredes. A honvédség vezérkari főnöke az utca új névtábláját együtt leplezte le Wesley Clark tábornokkal. A NATO európai erőinek akkori főparancsnoka beszédében leszögezte, hogy az utcanévadás egyúttal Magyarország NATO-tagságának jelképes megerősítése is. A mons-i európai NATO-főparancsnokságon a 28 tagországból összesen tizenkétezren teljesítenek szolgálatot. Ott működik a magyar katonai képviselet is.
A francia főváros egyik legforgalmasabb pontján, a Saint-Lazare pályaudvar környékén utca és tér is viseli Budapest nevét, „előkelő” szomszéd utcákkal (London, Athén, Amszterdam stb.)
Berlin szívében is megkapta fővárosunk nevét egy fontos útszakasz (az I. világháborús fegyverbarátság jegyében), amely annak idején, egy évszázada még a Brandenburgi kapu és a Potsdamer tér között húzódott. 1925-ben azonban ezt az utat átnevezték Friedrich-Ebert-Strassénak, így ugyanekkor a Vilmos császár emléktemplom (Gedächtniskirche) oldalától északkeletre futó utcának juttatták a városatyák a Budapest nevet. A nevezetességek közül ott található a világhírű berlini Aquarium, ahol a legtöbb víziélőlény-fajtát tekintheti meg az érdeklődők állandó tömege. E környék egykor a fallal megosztott város nyugati fele leglátogatottabb helyének számított, s ez érdemben máig nem változott. Luxusszállodák és a legkülönfélébb éttermek, kocsmák, sörözők sorakoznak a Budapester Strasse két oldalán. Bő negyedszázada egy magyar szuvenír-kereskedés is igyekezett megkapaszkodni a „mi” utcánkban, de nem járt tartós sikerrel.
Vigasztaló viszont, hogy a szövetségi főváros mellett annak „ideiglenes” rangbeli elődjében, Bonnban, továbbá a nagy kikötővárosban, Hamburgban, valamint a szász fővárosban, Drezdában is sétálhatunk Budapest utcán …
A török fővárosban ugyancsak elneveztek utcát Budapestről, mégpedig 2015 kora őszén; az ünnepségen részt vett Tarlós István budapesti és Melih Gökçek ankarai városvezető. Nem sokkal ezt megelőzően Budapesten aláírták a török és a magyar főváros testvérvárosi egyezményét, amellyel új alapokra helyeződött a két település kapcsolata.
Ankara főpolgármestere hangsúlyozta, hogy az utcanév-változtatás elősegíti a török és a magyar állampolgárok kölcsönös megértését is. Az alkalmat felhasználva kifejezte reményét, hogy hamarosan Ankara utcát is avathatnak Budapesten. (Ez 2016-ban meg is történt.)
Pusztai Péter rajza