Mánya Zita: Nagyanyám kertje*

Ó áldott Nap
mikor tavasszal felmelegednek
a földek
nagyanyám fürgén elindul
dédelget millió fehér farkú
krumplit fészek-bölcsőbe megsózza
a földet tarka magokkal feldíszíti
törékeny palánta kokárdával
gallért ás a ribiszkebokrok köré
közben kinyílik az orgona
bazsarózsa galambvirág s
az utca gyermekei labdarózsát hajigálnak
alkonyatban akácillat mikor
kiülünk a kicsi székre
megszusszanni
nyarat várni
gazdagságot látni
kicsattant óriás retkeket hersegő zamatos
zöldhagymát rubin murkot márvány
petrezselymet bozontos zellert finom finom
karalábét kemény tömött hordónyi káposztákat
habos karfiolt illatos kaport tárkonyt csombort
gyógyító tormát duzzadó fejű salátát
istenem zöld zöld
mindenféle zöld
habfodor zöld levelecske zöld oszlopocska
tornyocska zöld cikornya zöld labda lüktető
zöld erecske
hozsánna klorofil!
áldottak legyenek a gyümölcsfák
kivirult terhes asszonyok
a barackot mielőtt megenném arcomhoz
érintem s közben érzem
indák közé csal a málnaillat
habzsolom maszatolom magam
fogaim elvásva most a körtét kívánom
választom a legnagyobbat

zubog a sok édes nedv ereimben
sejtjeim lubickolnak vitamin-tengerben
tiszta kék tiszta kék
kék a föld
kék szőnyeg
szilva-kék
szilva-szőnyegen hempergek
s juj a piros piros meggy
égető ékszer

a konyhaajtóban állunk
nézzük nézzük
hogyan mos
a habos
növesztő
éltető
nyári eső


Forrás: Igaz Szó, 1977/6
*A szerző ezév január első felében hunyt el.

2020. január 24.

2 hozzászólás érkezett

  1. Kiss Székely Zoltán:

    Gyönyörű vers, és szép ima. Illő emlék.

  2. Pusztai Péter:

    Gyönyör és igazi szépség,igazi szenzualitás a magányos terünkben. P. M. köszönöm Kedves.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights