Megrázó. Nem is elégséges ez a jelző arra, amit Theodora Objectiva címen sugárzott a Tilos Rádió január 26. délutánján. Illyés Kinga, erdélyi magyar előadó- és színművésznő életéből játszottak el egy részletet, amihez a szöveget a romániai szekuritáténak a művésznőt több mint húsz éven át lehallgatott anyagából a saját lánya: Török-Illyés Orsolya és férje: Hajdú Szabolcs állították össze. Az előadás két óra hosszú, előtte és utána egy-egy húsz perces interjú Orsolyával, aki maga is színésznő, valamint egy Illyés Kinga által elmondott vers.

Létezik olyan emberi élet, ami sokkal tovább hat, mint amennyit itt élhetett a földön. Banálisan hangzó mondat, de Illyés Kinga esetében ez egészen mást jelent, mint általában. Soha nem történt még ilyen, hogy valakinek az életébe napi huszonnégy órán keresztül belemásszanak, lehallgassák a legintimebb pillanatait és kiszolgáltassák nemcsak a hatalomnak, hanem az egész világnak.
Tudom, hiszem, hogy egyszer majd minden kiderül rólunk, odaállunk Isten elé. Ez a lélekrabló tolvajlás viszont könyörtelen, hidegvérű hivatalnokoknak szolgáltatja ki az embert. Az állami hatóságoknak.
Dávid is azt kérte, inkább a te kezedbe essek Uram, mintsem emberekébe.
Ami ezt a viviszekciót még meg is fejeli, a tulajdon lányának az édesanyja bőrébe bújó alakítása. Török-Illyés Orsolyának előbb magának is meg kellett küzdenie saját édesanyja életének ilyen mélységű megismerésével. Melyik ember mondhatja el, hogy a szüleit jobban ismeri saját magánál? Hogy mindent tud róluk? Az a minden olyan esendő és tökéletlen, amit egy gyermek sosem tart igazságosnak önmaga számára. A gyermeknek tökéletes szülőkre van szüksége. És ha megismerheti őket a legmélyebb megismerhetőségig, ahogyan eddig még senki, ki ad erőt neki elviselni ezt az ismeretet? Lehet ennél nagyobb lelkierő, szeretet ember részéről?
Török-Illyés Orsolya erről is beszél. Ő az első a világon – talán – aki ezt így megtette. És ez azért egyedülálló, mert nem mérhető teljesítményről van szó, ami megugorható. ILYEN nem volt. Most van. Először.
Illyés Kinga verset mondása több ihletett tolmácsolásnál. Ő maga a verssé vált ember. Élete a televény, amiből költészetté virágzott.
A hangfelvételt hallgatva kiderül: nemcsak ő, de akik kapcsolatba kerültek vele, mind, meztelenül, kiszolgáltatottan állnak a könyörtelen földi istenség, a közvélemény előtt. És az ember szava elhal…

A hangjátékról Czenkli Dorka írt recenziót:

„Illyés Kinga színésznő az erdélyi magyar értelmiség meghatározó, nagy formátumú alakja volt. Marosvásárhelyi otthona a hetvenes évektől kultikus találkozóhely volt, annál is több, menedék. A román belügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy Illyés Kinga – aki kapcsolatain keresztül nemcsak remekül érvényesült, de a nézeteit is terjesztette, kitartott a magyar nemzettudat megőrzése mellett, egyébként pedig úgy vélte, Romániában a magyarok meg vannak fosztva a legelemibb alkotmányos jogaiktól – túl veszélyes ahhoz, hogy csak úgy szabadon éljen. Zavaró tényező volt, irredentának bélyegezték. A Securitate majd’ húsz éven át tartotta megfigyelés alatt és hallgatta le a (Theodora fedőnéven emlegetett) színésznőt és lakását. Török-Illyés Orsolya (Illyés Kinga lánya) és Hajdu Szabolcs több ezer oldalnyi jelentésből szerkesztett a hangjáték alapjául szolgáló dinamikus, feszültséggel teli dramatikus szöveget, amely remekül rajzolja meg a több szálon futó, komplex történet mellett a főszereplő lehengerlő, végtére is ismeretlen alakját. Hajdu rendezésében a valós történet fontos párbeszédein túl a hangkulisszák, a zajok, zörejek is ki­emelt szerepet kapnak: a remek szereposztás színészi hangjátéka mellett még az olyan árnyalatnyi különbségek is fontos dramaturgiai eszközökké válhattak, mint például, hogy mikor halljuk lehallgatás közben és mikor élőben a főszereplőt. Megrázó Török-Illyés Orsolyát kiváló Theodoraként hallgatni. Az 1974-től induló szövevényes, érdekes, izgalmakkal teli történet rengeteg mindenről szól, nem csak Illyés Kinga (magán)élete, de a vele kapcsolatban állók, a színházi szakma, a politika, és még sok más is fókuszba kerül. Megpróbálták megfélemlíteni, zsarolni, beszervezni, de Illyés Kinga minden ellene irányuló támadás dacára teljes életet élt. A Secu nem járt sikerrel.”

1. Kiss Székely Zoltán:
   2020. január 30. 06:23

   Megható, ahogy a lánya – ki maga is kitűnő színésznő – bepillantást enged Illyés Kinga életébe.
   Utoljára Illyés Kingát akkor láthattam volna, amikor a szentendrei Ferences Gimnáziumban Az élet kenyere előadóestjét tartotta, már – tudtuk – nagy betegen, de mert korlátozott volt a helyek száma, ezt a lehetőséget átadtam a fiamnak, aki akkor a katolikus rádióban dolgozott, s vele az előadás után készített riportot. (Amire aztán a rádiónak nem volt szüksége…) És akkor elmondta neki, hogy az első előadóestje, A kis herceg, lemezét – százszor, ezerszer – hallgatva nőtt fel. Megható volt hallanom azt az Illyés Kinga-i köszönöm-öt, amit a riport végén mondott minden idők legnagyobb versmondó művésze. (Sajnos a hangfelvétel elkallódott, miután már nem dolgozott a fiam a katolikus rádiónak.)

2. Nászta Katalin:
   2020. január 30. 06:47

   Köszönöm ezt a kiegészítőt. Kimeríthetetlen egy művészélet – hát ha még ekkora!