Azért van a diplomáciai gorombaságnak is némi eleganciája.
Az Európai Parlament közös énekléssel búcsúzott a kilépő Egyesült Királyságtól.
Mit énekeltek?
Nos, az Auld Lang Syne-t.
Ami azonban nagyon nem angol. Ellenben – miként a szövegét író Robert Burns is – nagyon skót.
Skócia ezzel szemben akár egy kilépés árán is uniós tagállam kíván maradni.
Ez azért gesztusnak sem volt utolsó.

A szöveg azoknak akik szeretnek skótul olvasni:

“For auld lang syne, my jo,
for auld lang syne,
we’ll tak a cup o’ kindness yet,
for auld lang syne.”

Ha énekelni szeretnék, magyar változata a Gyertyafény keringő*.

Forrás: Újnépszabadság.blog

*/Jut még eszedbe kedvesem
a boldog ifjúság,
az erdőszéli kis patak,
s a régi jó barát?
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily fürge táncban kergetőztünk
fönn a dombtetőn
most fáradt lábbal bandukolva
járunk reszketőn.
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Mily vígan szelte csónakunk
a tónak kék vizét,
most zúgó tenger habja választ
tán örökre szét!
Ó gondolj, gondolj néha rám,
a sors bár merre hajt.
emlékül küldöm, kedvesem,
a régi-régi dalt.

Robert Burns skót költő 1788-ban írta egy korábbi népdal dallamára. Számos angol nyelvű országban ismert, főként búcsúzáskor éneklik, pl. újév első perceiben vagy temetéseken/