Albert-Lőrincz Márton: Egy hétre való 3.

Az első vers

Még nincs vers, irigység, ármány,
pedig már költőt avat az ábránd.

Halandó kaland

Pukedliztek, szavukat betartották, testhez illős ruhákat hordtak.
Senki se látja: nem hagyták hátra az örökösöknek a holtak.

Írókörök

Íróberkekben köri emberek köröznek, mint valami
tóba vetett ezüstérme hullámlovasai.

Hírszolgálat

Tornádó – de elkapja tekintetem elől a peckes
barázdabillegető fölfújt tollait a tévéreklám.

Vetélkedés

A kotta megszólal a hangversenyteremben,
mintha a zsebtelefonnal versenyezne.

Tilos belépni

Lakónia kapuját zárva találtam,
lakat volt rajta s viaszkabátka.

Beajánlás

Viaszra írott sorslevél, viasz a pecsétje,
Kinek mutathatom, kinek legyek cselédje?

2020. február 3.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights