Egy brazil fiatalember beleszeretett Romániába (befejezés)
Folytatjuk Fernando Castilho Cintra brazíliai fiatalembernek a bukaresti Adevarul-ban megjelent romániai tapasztalatainak szemlézését.
45. A magyarok nem fogják beismerni, de romános kiejtésük van. Amikor azt mondják, hogy „nu stiu”, akkor az úgy hangzik, mintha azt mondanák, hogy „nem tudom”.
46. Kedvenc alkalmam a román nyelv gyakorlására az volt, amikor alkalmi sofőrök autosoposként fölvettek az úton.
47. Sokszor az iránt érdeklődtek, mi a fészkes fenét keresek egy ilyen országban, mint Románia, ha egyszer braziliai vagyok?
48. Ezek a sofőrök nem tudják, hogy a romániai egészségügyi hálózat remek, a bűnözési statisztika alacsonyabb, mint Norvégiában és a keleteurópai országok közül Románia fejlődése a legdinamikusabb.
49. A románok rendszerint panaszkodnak Romániára. Mindig találnak valamit, amiért panaszkodhatnak. Politika, gazdaság, társadalom…
50. Mekkorát tévednek!
52. Romániában előfordul mind a négy évszak, s két nagy előnye is van az északi államokhoz képest: télen is süt a nap. A nyár pedig nem felhős…
56. Ha belépünk egy irodába, kezet kell fognunk a férfiakkal, a nőknek csak integetünk…
57. A románok arra számítottak, hogy braziliai lévén, jól focizok… Micsoda tévedés!
59. A románok többsége, amíg betölti a 11 évet, két dologról álmodik:
a. Angliába költözik
b. Mindegy, milyen országba költözik, csak ne Románia legyen az.
60. Miközben a románok arról álmodoznak, hogy elhagyják az országot, én arról ábrándozok, hogy egy napon még visszatérek…
Pusztai Péter rajza