1.

Jó he­lyen szület­tem jó időben,
mert le tud­tam élni az éle­tem.
Nem let­tem mártír, nem let­tem hős,
nem kérik számon a cso­datételt,

hogy bol­doggá, szentté avas­sa­nak …
Ma­ra­dok amíg hagy­nak,
és fe­jet haj­tok azok­nak,
kik en­gem em­berré avat­tak.

2.

Nélkülem in­dul égbe űrhajó,
hát meg­ma­rad a dollármil­lió.
Ha nem lépik a Mar­son sárba,
szára­zon ma­rad az em­ber lába.

Hét évti­ze­det éltem le Uram,
nem olyan sok ez, de nem is kevés!
Jó he­lyen, jó időben sze­retnék
meg­hal­ni, remélem nem lesz nehéz …

3.

Nem ülök rá, hát nem vet le a ló.
Nélkülem in­dul Ham­burgból hajó,
s rönkből ácsolt tu­taj a Besz­tercén.
Elúszok majd én is a Styx vizén.

Számítha­tok szeszélyre, veszélyre,
hát fi­gye­lek min­den jel­re, zaj­ra.
Va­la­ki csend­ben átvisz en­gem is
Khárón la­dikján a túlsó part­ra…