Petőfi költészete

Petőfi Sándor a magyarság legnagyobb költője, valóságos Eminescu a magyarok között. Írt a tájról és a vájról, illetve a vágyról, bocsánat. A Pilvaxban (ez egy kávéház volt akkoriban) felugrott az asztalra, ebből lett az 1848-as szabadság- és forradalomharc. Innen is látszik, milyen bátor volt, de még bátrabban viselkedett, amikor a testén paripák fújtak át, ezt különben megírta az édesanyjának is, akinek a tyúkját is imádta, mint az a Füstbe ment tervből kiderül.
Olykor kiült a dombra, bár nem tudta, mi okból, talán azért, mert a lírában a nyár után az ősz következik. Ott nézelődött és hallgatózott, ahogy egy igazi költőhöz illik. Élményeit később leírta, ahogy A négyökrös szekérben is, melyben Erzsikével nézték a csillagokat – akkoriban ezt hívták szerelemnek.
Ám Erzsikét később kipenderítette, és Júliának kezdett udvarolni, mint Balassi háromszáz évvel korábban, csak nagyobb sikerrel. Odáig vitte, hogy el is vette az asszonyt, ekkor írta a Reszket a bokor című verset, melyben eszébe jut a felesége, ami lírájának misztikulását jelzi. Közben a Szeptember végénben megjósolta, hogy a felesége másodszor is férjhez megy, a magyar költők özvegye azóta sem cselekedett ilyent.
Arany Toldiját verses levélben köszöntötte, akárcsak öccsét, Istvánt. Olykor nagyon megörült valakinek, és ezt szóvá is tette.
Petőfi korszakos jelentőségű, hiszen versei alá keltezést írt. Innen tudjuk, hogy egyes műveit 1845-ben, míg másokat 1847-ben írta, ami kapitális felfedezés, enélkül nem tudnánk az irodalomról beszélni. A magyar irodalom különben is olyan lenne nélküle, mint amilyen ő volt, amikor szomszéd bácsi kiporolta csúfosan.

Következik: Bánk bán; Csongor és Tünde

1. Ágoston Hugó:
   2020. február 9. 14:49

   Reszket a gatyám, mert madárka szállott rá.

   Amúgy Petrovics (1823. január 1. – 1849. július 31.) már nem élt, amikor Eminovici (1850. január 15. – 1889. június 15.) meghalt, utóbbi reinkarnációja Eminem.