Nagy Anna: Égei tenger
Óvatosan érint a tenger
Aphrodité most belevész
Próbálja selymét, magára ölti
Öleli habját a merész.
Kéken a hullám csalogat némán
Merülés a hívásra válasz
Távolodik a föld, a zöld
Minden élő emberi támasz.
Fehér kőlapok mentén a mélyben
Homokmezőn halak és algák
Tengeri sünök mélyvízi fényben
Sötét lándzsáik kitakarják.
A felszín hívja vissza a partra
Fehér és bíbor virág vár rá
Kagyló hajója, önmaga szobra
A nap lángokkal koronázná.