Anyám tyúkja

Gergely Tamásnak

A tyúk, az anya, a kutya, a fiú – ez a család; egyes mai országok államtitkárságokat hoznának létre felháborodásukban. Az öcs és az atya kimarad, ők a Hősök terén tüntetnek, mint minden ivarérett forradalmár. Isten is befordul a konyhába, de ki is fordul gyorsan.
A családbukolika remekműve. A tyúk kotkodácsol, felszáll ide-oda: valóságos varázslat, nem is tyúk ez már, hanem a boldogság ikonikus jelképe. Hálistennek ő nem tud róla, nyugodtan káricsol tovább, miközben Morzsa kutya a fülét hegyezi. A lírai alany nem ismer határt.

Erdélyi emlékírók

A középkor jelenbe kihelyezett memóriái. Eugen Lovinescu szerint az ember akkor tesz el szöveget, amikor zakuszkát: ha olyan körülmények vannak, melyek biztosítják arról, hogy van valami értelme a gesztusának.
Furcsa fűszereket találunk a befőttesüvegeikben: Isten mintha pálcával járkálna közöttük, ők meg elmagyarázzák, hogy miért követték el az ártatlanságukat. Olykor hosszabban írnak egy káposztás húsról, mint különféle kivégzésekről, de bizonyára egy 2001-ben élt amerikai is többet írt a juharszörpös rántottájáról, mint szeptember 11-éről. Az emberek meglepő módon jobban szeretik a saját életüket, mint a világhelyzetet. „Mit nekem világhelyzet, földrajzi helyzet, akkor is furcsa, hogy Anna mégis elment” – énekli Bereményi szövegét Cseh Tamás. De talán nem is volt olyan korszak a történelemben, mint az emlékíróké: akkoriban még nagyon összeért a világhelyzet Annával.

---

A kőszívű ember fiai

Szeretett férjének halálos ágya mellett a szerető özvegy megfogadja, hogy semmit úgy nem tesz, ahogy jóságosan fagyos férje kívánta. Ezt a jelenetet röpcédulákon kellene köröztetni számos magyar helységben a fővárostól a legeldugottabb tanyáig. Úgy is cselekszik, Ödönt a farkasok, Richárdot a császáriak szájából húzza ki, Jenőt ugyanoda gyömöszköli be.
Ennek oka, mint nyilvánvaló, a szerelem is, mely minden Jókai-regényben legalább egy gyalázatos párához vonzza a főhősnőt vagy főhősférfit. A kegyetlen wamp, Alfonsine is meglakol, pokolba a gyalázatos fürtjeivel. Haynau is feltűnik, bresciai hiénasága ellenére olyan pózban, mint egy bresciai békegalamb.
Végül az élőknek minden jó lesz, még örökölnek is, ezt Jókainál nem lehet megúszni. A regény tanulsága, hogy a forradalomban vagy meghalsz, vagy nem.

---

Kazinczy Ferenc

Fogságba vetette magát, hogy megírhassa a Pályám emlékezetét. Kufsteinban volt ideje, kigondolhatta az egész nyelvújítást ától cettig. A manipulációba se volt rest beleásni magát, Kölcseyt Berzsenyi ellen hergelte, s egyáltalán mindenkit, aki őt szerette, az ellen, akit ő nem szeretett. Igazi szervező volt tehát.
Ismerősei közül többeket letiltott, és később sem jelölte be őket. Feleségével viszont cseppet sem bonyolult kapcsolatban élt, rengeteg gyermeknek adtak életet. Valamiképpen előre dolgoztak, hiszen a fiaik például utód nélkül haltak el, igaz, a biztonság kedvéért meg se nősültek. Kazinczy viszont élt, él és élni fog, csak már meghalt.

---

Következik: Vörösmarty költészete; Húsz év múlva, Harminc év után; Ady Endre alakja; Az arany ember

Név (kötelező megadni)

E-mail (nem lesz nyilvános) (kötelező megadni)

Weboldal

Δ