2 – Cigány hozomány

Különböző forrásokból tudjuk, hogy József Attila költészete igen fontos volt Lajos számára. Amikor a két nyersfordító (Gergely Éva és Gergely Tamás) még csak olvasóként nyúlt Rafi költészete után, már akkor nyilvánvaló volt a József Attila hatása. És viszonylag könnyű volt az együttműködés Ove Berglunddal, ugyanis Berglund első műfordítása éppen egy József Attila-kötet volt, no de a svéd olvasó…
Cigány hozomány című versének első szakaszában egyenesen átvesz egy sort a nagy elődtől: „s mosta a város minden szennyesét”, illetve ezt írja: „mosta a város szennyesét”.
Na, most a magyar olvasó tudja, hogy ez eredetileg József Attila. Elfogadja azt is, hogy kihagy egy szót, hiszen a lényeg a fontos. Minthogy a versben saját magáról, vagyis Rafi Lajosról van szó, de beépíti a J.A. versét, vagyis behozza a képbe a J.A. anyját, azonosítja vele, azáltal azonosul ő maga a J.A. sorsával, no de azt, hogyan elmesélni, visszaadni a svéd verzióban?! Lábjegyzetet nem lehet minden második verssor után írni…
Az eredmény az lett, hogy idézőjelbe került a sor, de az utalás elmaradt. Sejteti tehát, hogy valaki valamikor leírta, átélte már. Lehet, hogy a költő maga?