Cseke Gábor: Titkaink (13)
A hét kötetes értelmező szótárunk hatodik könyvét faggatom, kideríteni: mennyire hálózza be fogalmi rendszerünket a titok, a titokzatosság. A kötetben (Sz-Ty) három bő oldalon sorakoznak a címszavak és származékaik. Ha nem tévedek, már a titkár s a belőle gyártott titkárság, illetve a korábban használatos titoknok sem idegenek a fogalomcsaládtól – mindenesetre a bizalom, a meghittség légköre veszi körül őket. A titkol és titkolózik a titoktartó cselekvés fokozataiban mutatnak saját jelentésárnyalatot, a titkon még sok mással is helyettesíthető (suttyomban, tudta nélkül, észrevétlenül, lopva stb.), a titkos jelző talán a leggyakrabban használt, valósággal az élet minden területére betört: vonatkozhat helyre, tárgyra, személyre, cselekvésre, eljárásra, megmagyarázhatatlan, furcsa dolgokra, jelenségekre, értesülésekre, címekre, foglalkozásra (pl. titkosrendőr, titkos ügynök, titkos tanácsos stb.). A titkosság magát a titok mibenlétét határozza meg, míg a titok-nak számolatlanul sok felhasználási területe, kombinációja létezik.
De ez még nem minden: a titoktartás és a titokszegés kéz a kézben jár magával az alapfogalommal, a titokzatosság s az ezzel kapcsolatos cselekvés a titkok által okozott lappangó hangulat érzékeltetését segíti. Tény, hogy az ember fantáziája sűrűn megfordul a titkok világában vagy annak környékén (nem véletlenül mondják, hogy mindenkinek s mindennek van egy titka), és ébren tartja az óvakodó szellem kíváncsi érdeklődését.
2020. február 22. 06:14
Na és a titoknok…
2020. február 22. 06:28
„titkárság, illetve a korábban használatos titoknok sem idegenek a fogalomcsaládtól” – ott van!