Nagy Anna festménye: A föld.

A kék és lila írisz titka,
Levelei, a smaragd lándzsák
Bársony kelyhük világra tárják
Tövükben reszketőn a ritka
Nefelejcsek, a halvány árvák.
A jázminbokor csendben óvja
A kertek tavaszi csodáját.
Áttetsző árnyban a pihenő
Lány aranyló haját fonja
Mint palotából, lombok közül
Les árnyékból a napfoltokra.
A gazdag föld a kapa nyomát
Sötéten őrzi, míg kiszárad
S az összefutó, hosszú sávok
Teremtenek perspektívákat.
A sás alatt, a sűrű fényben
Patak suhan partok között
A fehér déli napsütésben
A lány álomba öltözött.