Cselényi Béla: képernyőn nézve kristiina ehint

zord balladájú erdőkhöz közel
artikulálsz idegenül szépen
te is rohansz nyilván
de vágtádból kihasítasz
egy szeletnyi csendet
illatot

terjedsz a hálón
de semmi terjeszkedés
selyemszavaid görgő füzérében

irigylem a tűleveleket
amelyek bosszanthatnak kissé