A kávéról szóló monda szerint a kávébab hatását egyptomi barátok fedezték fel a harmadik században, amikor is az üldözések elől Abesszíniába menekültek.
A kávé hatását fölfedezték a barátok, de a kávét még sokáig nem használták mint italt, hanem megsütve ették. A kávé főzése sok idő múlva jött divatba és meglehetős lassan terjedt el. Elterjedéséhez azonban sokban hozzájárult az izlam tilalma a bor élvezete iránt és a följegyzések szerint a mohamed vallásuak nagy élvezettel itták a zamatos, főzött kávét.
A följegyzések szerint a főzött kávét a XV. század közepén Aden városában itták először, mig Kairóban csak a XVI. század elején tudott meghonosodni. Itt azonban sok nehézséggel kellett megküzdenie s 1511-ben a Mekkában összeült konkláve határozottan kárhoztatta és úgy a testre, mint a lélekre kártékony hatásúnak mondotta. Erre a Kairóban levő összes kávéüzleteket lerombolták, a kávéházakat felgyújtották, tulajdonosaikat pedig a kávésedényekkel és csészékkel dobálták meg.
I. Szelim szultán azonban újra megengedte a kávé élvezetét és azt a két perzsa orvost, akik azt merték állítani, hogy a kávé csakugyan káros hatással van a szervezetre, felakasztatta. Ekkor a kávé rohamos hatással terjedt el mindenfelé s csakhamar kedves itala lett úgy a Kelet, mint a Nyugat népeinek.

Forrás: Kávé újság, Fiume, 1906. október. I. évf. 2. szám. Megjelenik havonta egyszer. Szerkeszti és kiadja GRÓF VAY SÁNDOR. Nyomatott az »Unio« könyvnyomdában, Fiume (Adria palota, Riva Szápáry)