…Vándor daruk V betűje, nomád vadludak hívó éneke, mi nem követhetünk. Igazi magány és igazi szabadság nincs a nagy városokban. Vajon a szűz természet ölén van-e még? Vagy volt-e egyáltalában? Rousseau álma, úgy érezzük ezt mi, új század fáradt gyermekei, valóban csak álom. A természet mostoha, a civilizáció kegyetlen. Az aranykor a mesékben él, az emberi haladás ideálja e földön el nem érhető. Minden vágyunk oly messze száll, mint az őszi csillagok alatt tovahúzó vándorok útja. És mi fájó könnyel bámulunk utánuk.

Forrás: Az őszi kereplők. 1910. október 4. Juhász Gyula válogatott művei, Szépirodalmi, 1981