Gyalogúton Zanglába (108)

186. nap – március 4.

Valószínűleg ritka az olyan hely a világban, ahol a vallásgyakorlás annyira a mindennapok része lenne, olyan mértékben a nyilvános térben, mindenki szeme láttára folyna, mint Ladakban. A Kőrösi Csoma Sándor iránt érdeklődők számára ez amiatt is érdekes lehet, mivel az erdélyi tudós maga is jó ismerője volt a tibeti buddhizmusnak, éveken át élt abban a vallási közegben, mely alig változott az azóta eltelt közel két évszázad alatt. Kőrösi írt is egy Buddha életrajzot, ez életművének valószínűleg egyetlen olyan darabja, ami napjaink átlagembere számára is érdekes lehet, megjelent a Kriterion kiadónál, s az internetről is letölthető.

A köztéri imamalmok, sztupák sem dekorációs tárgyak, sok járókelő megforgatja, illetve körbejárja őket, aztán mennek tovább a dolgukra. Leh egyik fő ékessége, a városon kívül, egy magas dombon álló Shanti sztupa, melyhez 500 lépcsőfokot megmászva lehet felkapaszkodni. A hófehér, hosszú csúcsban végződő, kupolaszerű építmény, háttérben a hóborította hegycsúcsokkal, azok számára is lenyűgöző látvány lehet, akikben nem teng túl a vallásos érzület.
A buddhizmusról lehet olyat olvasni, hogy többistenhit, létezik ugyanis egy istenségek és istennők százait számláló tibeti buddhista panteon. Mindezek a nem evilági lények azonban csak szimbólumok, amelyek az emberi tudat különböző pozitív minőségeit, együttérzés, bölcsesség, félelemnélküliség, stb. testesítik meg. A buddhizmusban nem létezik teremtő, irányító és ítélkező mindenható fennvaló, a vallásgyakorlás célja pedig a tudatos erőfeszítés révén elérhető megvilágosodás, ami a minden emberben benne rejlő teljes potencialitás kibontakoztatását jelenti.

Zanglába nem jutok el, de elmegyek Dardzsilingbe

Utam Lehig

Azóta, hogy elindultam Nagyenyedről, 5 143 762 lépést, 4062,63 kilométert tettem meg gyalogosan. Úticélként Zanglát tűztem ki, oda azonban nem tudok eljutni. Zangla egy távoli völgyben fekszik, az oda vezető út, a nagy hó miatt, május közepéig járhatatlan, annyi pénzem pedig nincs, hogy addig maradjak. Télen a Zanszkár folyó jegén szoktak gyalogtúrákat szervezni a völgybe, azonban a melegedő idő miatt a hatóságok február 12-i hatállyal megtiltották ezeket, a baleseteket megelőzendő.

Zanglába nem jutok el tehát, a körülmények nem teszik lehetővé. Mivel azonban haza csak a hónap végén utazom, addig elmegyek Dardzsilingbe, Csoma végső nyughelyére, illetve a Kanum/Kinnaur nevű településre. Ez utóbbi szintén a Himalájában van, de ebben az időszakban is megközelíthető. Csoma hosszabb időt töltött el ott, tanulással, írással. Ezen helyekre kizárólag járművel utazom majd, a gyalogutam gyakorlatilag véget ért. (Pengő Zoltán, Maszol.ro)

2020. március 4.

3 hozzászólás érkezett

  1. B.Tomos Hajnal:

    Kedves Zoltán, eddig egyetlen beszámolóját sem hagytam ki, s minden megtett lépését úgy nyugtáztam, mint a végcél – Zangla !- elérésének feltételét. Most, hogy olvasom, nem juthat el a címben minden nap nagy betűkkel kinyomtatott úticéljához, nagy csalódást érzek, melyhez mérhető talán csak az Ön kiábrándultsága lehet. Annyi viszontagságon átmenni, több mint négy ezer kilómétert gyalog megtenni egy nem mindennapi cél érdekében, s akkor most egy hatósági tiltás miatt egyszerűen elesni a céltól ? Persze tudom, nem pusztán Zangla elérése volt a cél, de még így is egyféle jelképe volt annak, amikor Enyedről elindult. A Jakabos Ödön dardzsilingi fényképét, melyet a 70-es években a Kőrösi síremlékénél készíttetett, ma is őrzöm. Kiváncsian várjuk az Ön fotóját is.További jó útat Önnek !

  2. Cseke Gábor:

    Munkatársunk, a világszerte fellelhető magyar emlékeket bemutató Farkas József György a Maszol.ro-n közölt bejelentéshez hozzáfűzte a maga részéről: “Jó döntés”. Majd a témában forrásanyagot is kínált, amit érdemes elolvasni:

    https://infovilag.hu/az-ujsagiro-archivumabol…/

  3. Cseke Gábor:

    https://infovilag.hu/az-ujsagiro-archivumabol-dardzsilingban-korosi-csomanal/?fbclid=IwAR3uQPOV0mNmI3bbFz54hyrsXD7sIKzXbS9PiDRqJn8IhN26Vl1uKwGwOm0

    ez a helyes link

Szóljon hozzá!