George Topârceanu régről való tanácsai
Nem első eset, hogy az emberiség szembekerül egy olyan láthatatlan ellenséggel, amelyik halálos is lehet. 1928-ban, a Jászvásári (Iași) Nemzeti Színházban, George Topârceanu felment a színpadra, hogy egy verses konferenciát tartson. A téma a Koch bacilus volt, a Tuberkulózis profilaxiája társaság fesztiválja keretében. Alább néhány részlet Topârceanu előadásából, amelyik olyan tanácsokat ad, amelyek ma is megfogadhatóak – ha másért nem, legalább a humoros jellegük miatt!
Először is, hogy néz ki az ellenség, amelyiktől óvakodnunk kell?
A tudósok és orvosok szerint, mint Argon,
A bacilus olyan forma, mint egy karó…
De a betegek azt mondják Ciucă doktornak,
Hogy ők nem érzékelik, csupán furkósbotnak!
Mi is ez valóban? Egy nulla, mint egy szellem,
Nincs akkora, mint a légytojás, mint a tű hegye, –
Mint egy henger… Sajnálom, hogy nincs mostan
Nálam kréta és tábla, hogy Önöknek felrajzoljam.
După savanti si medici ca doctorul Argon,
Bacilul se prezintă sub formă de baston…
Dar bolnavii, săracii, spun doctorului Ciucă,
Că lor li se prezintă sub formă de măciucă!
Ce-i el de fapt? Un zero, un fel de vârcolac
Nici cât un ou de muscă, nici cât un vârf de ac, —
Ceva asa, cilindric… Regret că nu găsesc
O cretă si-o tabelă ca să vi-l zugrăvesc.
Hogyan terjed a Koch bacilus?
A bacilus, amelyikről beszélni akarok
Itt van a teremben… jól tudom, hogy engem hallgat,
De nem árulja el magát, mert megfoghatatlan.
Jegyet nem vett, mert kicsike-forma,
De, ahol sokan vannak ő is ott van!
Inkognitóban, mint királyok és hívatlan jön
Bármilyen házba; bárhol veled szembejön:
Sörözőkben, utcán, a moziban a koszban;
Szeret játszani más bacilusokkal a porban;
Sétálni megy a vonattal, a villamossal,
És mindenütt az ember mint bogáncsot hordja.
Bacilul despre care aș vrea să vă vorbesc
Se află-aici în sală… știu bine că m-ascultă,
Dar nu vrea să-și trădeze prezența lui ocultă.
Intrarea n-a plătit-o fiindcă-i mititel,
Dar unde-i lume multă acolo e și el!
Incognito ca regii și nepoftit pătrunde
În orice fel de casă; îl întâlnești oriunde:
În berării, pe stradă, la cinematograf;
Îi place să se joace cu alți bacili în praf;
Se duce la plimbare cu trenul, cu tramvaiul,
Și peste tot se ține de bietul om ca scaiul.
Hogy tudjuk elkerülni a megfertőződést?
Ne ülj egész nap a könyvek között,
De a hús és a tej – sütött legyen és főzött.
Minden italba és minden ételbe
Tégy karbolsavat – ne sokat: egy cseppet…
És legkevesebb kéthetente egyszer
Minden ember mosson arcot és kezet…
A postán s az állomáson (és minden mocskos helyen)
Csak a zsebkendőjébe köpjön minden ember,
A földre csak akkor szabad, ha beteg…
S ha színházba vagy iskolába menet
Már az ottani levegőtől is dunnyogsz,
Javalltabb, ha egyáltalán nem is szuszogsz…
Aki hörgőhurutos vagy szamárköhögéses,
Óvakodjon nagyon attól, aki egészséges!
Ne töltse az éjt olyannal, mi le van tiltva,
Tartsa egész télen az ablakokat nyitva.
Nyáron menjen Szinájára, ott jó a levegő,
Üljön benn a házban, mert kinn vizes az eső…
Emelett jó, ha vérszegénység a bajod,
A saját életedet is megspórolhatod.
Ha nem akarsz a végén kiábrándult lenni,
A kimerülést és minden túlkapást kell kerülni.
Csökkentsd a dohányt és hagyd alább a piával!…
De, ha mégis, érinteni próbálod a száddal
Egy elítebb személy bőrfelületét, –
Bármilyen sietős is az a személy,
Előtte a helyet, melyet a száz megcsókolna,
Letörüld egy szublimáttól nedves ronggyal.
De, hogy biztosabb légy nem mondok, csak ennyit:
Ne csókolj se kezet, se szájat, se…semmit!
Să nu stai toată ziua vârât cu nasu-n scripte,
Iar laptele și carnea — să fie bine fripte.
În orice alimente și-n orice băutură
Să puneți acid fenic — nu mult: o picătură…
Și cel puțin o dată la două săptămâni
Tot omul să se spele pe față și pe mâini…
La poștă sau la gară (și-n orice loc murdar)
E obligat tot omul să scuipe-n buzunar,
Că pe podea nu-i voie decât în caz de boală…
Iar când te duci la teatru sau intri în vreo școală
Și aerul de-acolo îți pare echivoc,
E mai recomandabil să nu respiri de loc…
Acei ce au bronșită sau tuse măgărească,
De semenii lor teferi grozav să se ferească!
Să nu-și mai piardă noaptea cu lucruri nepermise,
Să țină toată iarna ferestrele deschise
Iar vara să se ducă la aer, la Sinaia,
Să steie-nchiși în casă, c-afară-i udă ploaia…
Pe lângă asta-i bine, când suferi de-anemie,
Cu propria ta viață să faci economie.
De nu vrei ca la urmă să te trezești mofluz,
Evită surmenajul și orice fel de-abuz,
Rărește-o cu tutunul, mai lasă băutura!…
Iar dacă, din păcate, vrei să-ți apropii gura
De epiderma unei persoane din elită, —
Oricât ar fi persoana aceea de grăbită,
La locul ce urmează să fie sărutat
Să dai întâi c-o cârpă muiată-n sublimat.
Ori, ca să fiți mai siguri de viață, eu vă zic:
Nu sărutați nici mână, nici gură, nici… nimïc!
Fordította: Csata Ernő
Pusztai Péter rajza