„Pénzért írok? Bizony, nem ingyen! Valamikor a szent szegénység fogadalmára készültem, egészen fiatalon. A fogadalmat nem tettem le, de mindig megtartottam. Éhbérért tanítottam több mint egy évtizeden át Isten háta mögött, és amikor megrokkantam a vesződségben, a magyar állam minden nyugdíj nélkül elengedett. Engem költőnek küldött e földre a végzet, és azóta az írás kenyerem is, nem csupán hivatásom. Nincs cserepes tanyám Domaszéken, a kis házunkat is el kellett adnia az édesanyámnak, és ha holnap a toll kiesik a kezemből, az irgalom kenyerén és ágyán pusztulhatok el. Egy nagy bűnöm van, hogy Petőfi eljövendő országáról álmodom”.

Forrás: Perelj Uram, perlőimmel * Juhász Gyula válogatott művei, Szépirodalmi, 1981