Cselényi Béla: Pandi és Tatu

Pandi messze, Kínában lakott a Matokó Óvoda mellett. Gondolt egy haszontalanságot, és egy üres ruháskosárral megbújt a Matokó Óvoda kijáratánál. Gondolta, hogy megvárja, hogy kijöjjön Tobzoska, azaz Tatu, s ha majd kijön, ráborítja az üres kosarat. Várt-várt a haszontalan Panda Maci; egyszer csak csengettek és az óvodások kiviharzottak a hátsó ajtón. Jött Tatu is. Pandi gyorsan ráborította a kosarat: az olyan volt neki mint egy ketrec: fogságba esett.
— Eressz ki, Pandi! — sivította Tatu.
— Nem eresztelek! — mondta kajánul Pandi.
Tatu elkezdett sivítani, aztán kiabálni kezdett:
— Mamu! Mamu!
Hívta az édesanyját. Egyszer csak megjelent Tatu édesanyja Panda Maci háta mögött.
— Nem szép dolog, amit csinálsz, Pandi! Bántod a kisebbeket. Ereszd ki szépen Tatut.
Mit volt mit tennie, Pandi megemelte a kosarat, kieresztette a kicsi furcsa Tatut.
— Kérj bocsánatot tőle! Puszild meg kicsi barátodat.
Panda Maci bocsánatot kért és megpuszilta Tatut.
Éppen arra járt Panda Mackó édesanyja is. Látta, hogy mi történt és Tatu édesanyjához fordult.
— Gonosz disznó volt Pandi, majd adok neki otthon. Kérlek, ne haragudj, Mamu — és megpuszilta Tatu édesanyját.
Este Panda Macinak 37,5°C-os hőemelkedése lett és kapart a torka. Másnap már fájt is rendesen a torka, és kihívták Bagoly Doktor bácsit. Bagoly Doktor bácsi torokváladékot vett Panda Macitól; beküldte a laboratóriumba, s ott képernyős mikroszkóp alá tették a mintát. Hát látták, hogy kicsi apró pingponglabdák izegnek-mozognak a torokváladékban, és mindegyik labdán egy csomó tapadókorong helyezkedik el. Szépek, színesek voltak az állatkák… illetve nem is állatkák, hanem a bacilusok bacilusai, a mikrobacilusok, azaz a vírusok. Olyanok voltak, mint a korona, akármelyik oldalról is nézték.
— Bizony ez KoronaVírus — szögezte le Bagoly Doktor bácsi. — Be kell utalnom Pandit a kórházba.
Panda Maci nagyon megijedt. Sírni kezdett. Bagoly Doktor bácsi megkérdezte:
— Kikkel találkozott Pandi az utóbbi időben?
— Lássuk csak… — mondta Panda néni — Reggel Nyuszival, délben Mókus Tanító nénivel, délután… igen, délután Tatuval, azaz Tobzoskával találkozott. Komisz Panda fiú bezárta Tatut egy kosárba. Jól megszidtam érte.
— Köhögött-e, szipogott-e Tatu? — kérdezte Bagoly Doktor bácsi.
— Nem köhögött, nem szipogott — mondta Panda Maci az ágyban.
— Hogy köszöntetek el? — kérdezte Bagoly Doktor bácsi.
— Ja igen, emlékszem, Pandi bocsánatot kért Tatutól és szépen megpuszilta.
— Hát igen. Tatuk terjesztik a KoronaVírust, de ők maguk nem betegszenek meg, mert immunisok, azért. Két-három hétig kórházba kell menned, fiam — mondta a Doktor bácsi szegény Panda Mackónak.
Mit volt mit tenni, összepakolták a szükséges dolgokat és elvitték Pandit egy átlátszó sátorba. Ott szipogott Pandi, mert egyedül volt, azért. Arra járt Nyuszi; oda hívta kicsi Panda Mackót és megsimogatta a nagy fehér-fekete fejét. Jött aztán Pszichológus. Rajta Átlátszó maszk volt, hogy ne legyen ijesztő. Hozott Pandinak játékot, madzsongot, beszélgetett, játszott vele.
Másnap Bagoly Doktor bácsi visszament Panda nénihez és megkérdezte, hogy ő is találkozott-e Tatuval.
— Nem — mondta Panda néni –, de megpusziltam Mamut, Tatu édesanyját.
A Doktor bácsi torokváladék-mintát vett Panda nénitől is. Betette a képernyős mikroszkóp alá: hát nyüzsögtek benne a piros tapadókorongos, zöld pingponglabdák.
— Önt is be kell utalnom — mondta Bagoly Doktor bácsi.
— Lehet-e Kicsi Fiammal egy szobában? — kérdezte Panda Néni.
— Hogyne.
Panda néni összepakolt és vitt magával termoszban meleg kakaót Fiának. Pandi nagyon megörvendett, hogy együtt lehet az édesanyjával. Sírt is örömében. Egy szobában feküdtek kicsi és nagy ágyon kicsi és nagy Panda. A sátor átlátszó volt, hogy a betegek ne érezzék egyedül magukat. Arra járt Nyuszi: köszönt barátjának, de nem ment közel a sátorhoz. Arra járt Tatu is. Zörögtek lemezkéi. Megvárta, amíg Panda Maci oda néz, s akkor azt mondta:
— Hihihi!
Mert Pandi bezárta Tatut egy kosárba, azért.
Panda Maci szépen gyógyult, ivott kakaót, gyógyteát mézzel, ilyesmiket. Panda néninek még kellett inhalálni mentolos gőzben, mert felnőtt volt és nála enyhe légúti szövődmények is adódtak. Tatu néni küldött neki virágot, de nem vitték be Panda néninek, nehogy a levelek közt befurakodjanak az apró KoronaVírusok. Végül két-három hét alatt meggyógyultak és hazamentek bambuszrügyeket lakmározni.

Budapest, 2020. III. 17

2020. március 18.

2 hozzászólás érkezett

  1. Zilahi Krisztina:

    Jaj de jö, kedves Béla, aranyos mese, köszöni itthoni karanténjában, ma reggeli jobb kedvvel,
    Krisztina néni…aki persze lejár sétálni parkba, boltba…és nem maga csak a család negyvenes fiai lányai miatt aggódik…

  2. CSELÉNYI Béla:

    Köszönöm szépen, kedves Krisztina [néni], jól esik, hogy verseimen kívül prózámat is értékelik.

Szóljon hozzá!

 
Verified by MonsterInsights