Baranyi Ferenc: Tejért s mézért

Váci Mihály emlékére

Váci Mihály behavazott szobra a Bessenyei téren Nyíregyházán 2019. január 5-én. / Fotó: MTI/Balázs Attila

Könnyű most rálegyinteni!
A szobra is olyan sovány, hogy
a varjú már a vállán károg –
madárijesztőnek hiszi.

Mennybe vitték a jegenyék,
majd gyökerükig visszahúzták –
a földbe így került. Hazugság,
hogy magas volt neki az ég.

Sokan kiöntik a jövőt,
mert légy esett az anyatejbe
s mert nem csinált nyarat a fecske,
amely elsőnek visszajött.

Ki csak tejért s mézért perel:
nyűg a fennkölt nektárivóknak,
kik mégis mindig átkozódnak,
ha percre kiapad a tej.

Hát mit akartok tőle még?
Próbálgatta a lehetetlent.
S nem szegte meg azzal, hogy elment,
az érkezés ígéretét.

Forrás: Visszaigéző, Versek 1982-1986, Magvető, 1987

2020. március 27.

Szóljon hozzá!