Popper Pétert tanulmányoztam legutóbb, de egy véletlen közjáték elterelte a figyelmemet az ő szaktudásáról. Kezembe kerültek ugyanis George Topârceanu feljegyzései az első világháborúból (a bukaresti Humanitas kiadó jóvoltából), amiben meglepődve olvashattam felismeréséről, miszerint az iskolában tanított földrajzi ismeretek mennyire hézagosak! Úgy véli, hogy tanárai indokolatlanul sok dolgot titkoltak el előle és az ő nemzedéke elől, s az első világháborúnak kellett kitörnie ahhoz, hogy megtudhassa: hogyan élnek igazából az emberek a Románián kívüli Macedóniában.
„Mostanig nem tudtam, hogy Macedónia déli részén kétszer takarítanak be zöldséget. Szó se róla, nagy károm nem származott mindebből, mert úgy sem jöttem volna e tájra, hogy itt éljek, még ha valaki azzal biztatott volna, hogy errefelé háznyi nagyságúra nő a spenót vagy hogy négy uborkatermést is betakarítanak egy évben. Bárhogy is legyen, földrajztanárunknak nem kellett volna megtartania magának ezt a titkot, elvégre az állam azért fizeti, hogy megossza a gyerekekkel mindazt, amit tud. Ámde egyéb furcsa dolgokat is tapasztaltam errefelé. A Struma völgyében lefelé mesterséges mocsarakba telepített, a kínaiakéhoz hasonló rizsföldeket láttam; ahhoz, hogy a szerencsétlen emberek ezt a fehéres, kevésbé tápláló és a mi aranybarna búzánknál ízetlenebb gabonát gondozhassák, egész nap térdig a sárban kell tapossanak – kész undor!
Belasica vidékén, az odalátszó bársonyos erdőségek százados, szelíd gesztenyefákból állnak. Lent a völgyben pedig, a gyümölcsösökben egyfajta füge is terem, melyekről a földrajzkönyvek egy szót sem ejtenek. Sőt mi több, azt beszélik, hogy onnan nem messze, található néhány falu, ahol nagy tételben termesztik a teacserjét, amelynek erős, fényes levelei vannak; a parasztok ezt leszüretelik, s miután leforrázzák, markukban jól kifacsarják – ők látják el teával egész Bulgáriát. Úgy hírlik, hogy az emberek nagyon jól megélnek ebből, egész nap egyebet sem csinálnak, mint vagdossák a tealeveleket és a tenyerükbe köpik a bolgárok számára. Ámde Macedóniában élnek olyan állatok is, amelyek szintén nem találhatók meg a földrajzkönyvben.”