Tulajdonképpen szemle

Who is WHO? Szó, ami szó, az Egészségügyi Világszervezet még január közepén is azt tette közzé Twitterén, hogy „a kínai hatóságok előzetes vizsgálatai nem találtak egyértelmű bizonyítékot rá, hogy az új típusú koronavírus emberről emberre terjedne”. A cikk, amelyből idézek, tulajdonképpen Tajvan bámulatos sikereiről beszél a COVID-19 elleni harcban: „Hiába kötődik a sziget ezer szálon a szárazföldi Kínához, március 30-ig csupán háromszázhat megbetegedést és öt halálesetet regisztráltak.” Hogy ez minek köszönhető? „Azért volt Tajvan a világon a legsikeresebb a koronavírus elleni harcban, mert kirúgták a WHO-ból”. Nem éppen ablakba való.

Mi van, mi lesz Kiemelkedő fontosságú cikkre hívta fel a figyelmemet matematikus hölgy barátom, a magyarországi Klinikai Biostatisztikai Társaság elnöke, a dolgozat szerzőjének kollégája. Minthogy egészében itt nem tudom idézni, részleteket pedig nem érdemes, hangsúlyosan felhívom a figyelmet Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus írására . Külön a tartalmában is jelentős, de egyben felhívja a figyelmet a biostatisztikai vizsgálódások fontosságára, tájékoztató és preventív szerepére a vírusjárvány kezelésében.

Bámulatos Ilyen sem volt még bizonyára a történelemben, ilyen információáramlás valamiről, ami esetünkben a járvány. Nyilvánvaló, bár korlátolt vezetők szemmel láthatóan nem így vélik, hogy „az átláthatóság minden helyzetben fontos, egy világjárvány alatt viszont életmentő lehet”. Szó szerint idéztem egy fontos írás címét, és azt hiszem, ideje elmondanom a nyílt titkot, hogy a vírusjárványról írt cikkek is járványszerűen terjednek a portálokon, lapokban. (Utóbbiak vannak még? Hozzájuk mer nyúlni még valaki? Relevánsabb a kérdés úgy megfogalmazva, hogy lesznek-e még?) Átvételek, ha úgy tetszik, plágiumok pocsolyáiban tapicskolunk – és innen már csak egy lépés annak felismerése, hogy a leghasznosabb és legtisztességesebb tájékoztató műfaj: a szemle, természetesen az eredeti anyag forrásának következetes megjelölésével.

Nyílt levél Régi műfaj, demokratikus műfaj. A nyilvánosság megszólítása, nem csak a címzetté. Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti párt elnöke nyílt levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. „Rossz iránynak tartom, ha a kormányzását veszélyhelyzet idején is csak arra próbálja meg felhasználni, hogy a saját támogatóinak ajándékozzon vagyonelemeket a közösből, titkosítsa a soha meg nem térülő presztízsberuházásokra költött vagyonfelhasználás részleteit, gyengítse a polgármesterek hatáskörét, felülírja egyes helyi ügyekben az emberek demokratikusan kinyilvánított akaratát. Ebből így baj lesz.” Ide tartozik, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette: katonai vezénylési akciótervre állnak át, ha a hazai helyzet rosszabbodna. (Népszava)

Hétvégi hírhalom Az egész rendszer válsága. Cornel Nistorescu vezércikke: „… nem tudjuk, ki Románia elnökének egészségügyi tanácsadója. Talán pont egy mindentudó, dr. Klaus Iohannis”. (Cotidianul) + Meddig mehet el az államhatalom egy olyan veszélyhelyzetben, mint a mostani? (Qubit)  + A 7-es számú katonai rendelet vesztegzár alá helyezi a Ialomita megyei Țăndărei települést; az intézkedés a gócpont elszigetelését célozza. (Transindex) + Veszélyes svéd kísérlet a „nyájimmunitással” (Origo) + Az elfeledett romák. A koronavírus-járvány egyik legveszélyeztetettebb csoportja Európában a szegénységben élő romák, figyelmeztetnek szakértők. Az idősek, a valamilyen alapbetegséggel rendelkezők és az egészségügyi dolgozók után a leginkább rizikós kisebbség. (Euronews) + Emil Hurezeanu nagykövet interjúja arról, hogy Németországban miért kezelik olyan sikeresen a vírusválságot. Nem ennek magyarázataként, de Hurezeanu megjegyzi: „Ne felejtsük el, hogy „a németországi román orvosok ezrei azok az ezrek, akik annyira hiányoznak nekünk.” (Ziare.com) + Ha minden jól alakul, nyárra a világ nagy részén lezajlik a járvány; persze némi feltételekkel. Ezt nem kisebb ember jósolja, mint Bill Gates. (HVG)

Olvasói vélemény Meggondolkoztató bejegyzés egy erdélyi portál cikke alatt: „Egy fontos oka annak, hogy kevesebb az erdélyi magyar beteg, az az is, hogy mi a magyarországi Operatív Törzs sajtótájékoztatóit is követjük az M1-en, ahol sokkalta hasznosabb információkat adnak a védekezésről, mint a románok…” Ráadásul magyarul adják… Alatta egy másik: „Hajrá Magyarok csak ugy tovább”

A Magyar Orvosi Kamara Közleménye „Nem véletlen, hogy hazánk ismert fertőzött betegeinek 12,5 százaléka egészségügyi dolgozó. Nem az ország legbátrabb emberei vagyunk. Ez a hivatásunk.” (MTI 1 , MTI 2 ) Romániában hasonlóak a gondok, négy nagy különbséggel: itt az orvosok fizetése nagyobb, több a halott, az egészségügyi dolgozók nagyobb százaléka fertőzött, ugyanakkor közülük sokkal többen hagyják ott a munkahelyüket (a lelkes tapsok és harangozások ellenére).

Nem értjük a dolgot „Amikor nem értjük, nem tudjuk a választ, akkor mindig kell valaki, lesz is… Voltam az idegenszívű zsidó. Aztán a migráns. Később a cigány. Aztán az iráni. Aztán a vírusnak drukkoló ellenzéki. Most az öreg vagyok.” Radnai György megrázó írása.

Napi álhír (a hóhért akasztják) Törvénytervezet készül – arról nem szól a híradás, hogy hol – reklámcégek, online gyógyszer- és bármiforgalmazók rém- és álhírterjesztő tevékenysége ellen. A hirdetéseik pontosságát, adataik helytállóságát katonai szigorral ellenőrzik, a valótlanságokért akár húsz év börtön is kiróható.