Népek tavasza ez,
talán fölébrednek,
és a leégett fák,
haldokló korallok,
megfertőzött folyók,
tavak, patakok is
új életre kelnek.

Népek tavasza ez,
látni néhány jelét:
végre észreveszik
egymást az emberek,
öregek és ifjak
egymásért harcolnak,
táncolnak, dalolnak
egymásnak a halál
téglából, pixelből
épített teraszán.

A Föld tavasza is:
a levegő tisztább,
tisztább a fű, a fa,
tisztábbak a vizek,
folyók és patakok,
tavak és tengerek,
az ég kirakata
is tisztábban ragyog,
tisztább esők mossák
sötétkék üvegét.

Mint a fák rügyei,
védtelen, törékeny
az ember… Hirtelen
jött szél meg ne lepje,
őrülten kavargó
hó be ne havazza,
sötétben kovácsolt
jég láncra ne verje –
a népek és a Föld
közös tavasza ez…

2020.04. 03.