Elekes Ferenc pillanatképeiből (25)
Gyöngy
Aki Csíkszereda felé utazván elhagyja Vlahicát, a főút baloldalán elhelyezett táblán azt olvashatja: „Vlahica gyöngye”… Akit érdekel az újdonság, annak kevés fáradozásába kerül, hogy közelebbről megismerkedjék ezzel a nemrég felavatott termálfürdővel, mely joggal érdemelte ki az elnevezést. Körülbelül kétszáz métert kell megtennie, s máris szemébe ötlik a fürdő gyönyörűen kiképzett bejárata. Ott olvashatjuk a többi között a víz összetételének összes adatait. A borvizes üvegek címkéje jut eszünkbe nyomban e tájékoztató tanulmányozásakor, s ez megnyugtató, hiszen ha fontos tudnunk, hogy mit iszunk, az sem lehet közömbös számunkra, hogy milyen vízben fürdünk. Hanem nekem a legjobban az a figyelmeztetés tetszett, mely szerint a medencében fürödni csak előzetes zuhanyozás után szabad. Erről ugyanis egy régebbi, utópisztikus elképzelésem jutott eszembe, mely szerint akkor lesz igazán rend és tisztaság a világban, amikor úgy lépünk ki az utcára, hogy otthon előbb letöröljük a lábunk…
Forrás: Új Élet, 1976/20. szám