Ágoston Hugó: Szertelen gondolatok a korona jegyében 4.
Maszkteszt és újrafertőződés
A zavar bősége Iszonyatos a háttérzaj. Van valami kísérteties abban, hogy ez a vírus, mondhatni a replikációra képes anyag legelemibb részecskéje, hogyan kelti információegységek, bitek milliárd milliárd milliárdjait, mintha versengenének, melyikből van több (persze mérhetetlen mindkettő). Próbálunk lépést tartani a tudnivalókkal, a tanácsokkal, az eseményekkel – és tulajdonképpen rég el vagyunk bennük veszve. Unom figyelni már a komoly cikkeket is, a visszakérődzött „ahogy én látomok”-ra meg „ezt csináltam tegnap”-okra rá se tudok nézni, elborzaszt a gondolat, hogy az én feljegyzéseimet is úgy olvassák; alig más a helyzet az „irodalmi feldolgozásokkal”.
Ajánló Bújom a mérvadó forrásokat, és nem tudok hasznosabb tanácsot adni annál, hogy ezekből érdemes tájékozódni: az MTA honlapjáról , a már említett Qubit portálról, vagy a Metazin szemléiből. Gyakorlati szempontból az önkéntes kutatók és orvosok által szerkesztett, szakszerűen, de közérthetően megfogalmazott Koronavírus kisokos tanácsai igazítanak el. Íme például hogyan bánjunk az élelmiszerrel járvány idején
Romániai adatok
Gondolom, nem atipikusak. A megbetegedettek átlagéletkora 47,6 év, korcsoport szerinti eloszlásuk: * 0-9 év: az esetek 2%-a; * 10-19 év: az esetek 3%-a; * 20-29 év: az esetek 8%-a; * 30-39 év: az esetek 16%-a; * 40-49 év: az esetek 27%-a; * 50-59 év: az esetek 22%-a; * 60-69 év: az esetek 13%-a. A fertőzöttek 56 százaléka nő volt. Április 5-éig (181 elhalálozásból) az elhunytak 63,5 százaléka férfi, átlagéletkora 66,6 év (jelentősen magasabb a fertőzöttekénél, és valamennyi elhunyt személy krónikus betegségekben is szenvedett), a legfiatalabb 27 évesen, a legidősebb 94 évesen halt meg.
Újra meg újra? Mindezekkel együtt megdöbbent egy hétvégi hír: több orvos újrafertőződött! Koreai tudósok megfogalmazásában: újra aktívvá válhat a vírus a gyógyultakban. De hát akkor mit is jelent az immunitás, a védettség ebben a helyzetben? Mit jelent, és mit ér, mennyi ideig? És ha újra aktív, akkor újra fertőzhet? Vissza a maszkhoz? Egész életünkben maszkot fogunk viselni? Igaz, amit olvasok, hogy az emberiség búcsút mondhat a kézfogásnak? (Nem sajnálnám.) És még minek? A simogatásnak is? Mi lesz ennek a vége? Utolsó szalmaszál: lehet, hogy csak nagy dózis aktivál/fertőz újra.
Piac? Labor? Olvasom: „A denevérekről tizenöt éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak. Ami a gazdaváltást lehetővé teszi, az maga az ember, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón (túlnépesedés, erdőirtások, városiasodás, klímaváltozás stb.), ami nagymértékben emeli a találkozások számát olyan mikrobákkal, amelyek már több százmillió éve léteznek.” És ezek az okok nemhogy nem szűnnek meg, de fokozódnak… Még egy szellem, amit kiszabadítottunk a palackból. Akiknek pedig vissza kellene parancsolniuk, nem hisznek abban, amit nem látnak. Sem a klímaváltozásban, sem a járvány súlyosságában. Ezzel szemben…
Zoon politikon Letettem arról, hogy a járvány lehetséges politikai következményeiről, implikációiról elmélkedjek, véleményt mondjak. Mármint nyilvánosan, mert annyi olvasás nyomán természetesen van véleményem. Röviden: a járvány(kezelés) leple alatt iszonyatos dolgok történnek a hatalommal való visszaélés, a vérforraló propaganda, a tömegek manipulálása, a politikai bűnbakkeresés és bosszúállás körül. Akik hibáztak vagy késlekedtek a megfelelő intézkedésekkel, akik kihasználták, hogy nyilvánosan nem tartoznak elszámolással, akik a gazdaság helyreállását kockáztatták – azok állnak az erdő felől, és teljesítik be megkezdett művüket: az ellenfél politikai megsemmisítését.
No comment Hírek címekben + Az eddig példásan védekező Szingapúr is elesett, szigorú korlátozásokat kellett bevezetnie + Ahogy terjed a járvány az emberek között, úgy jelennek meg a vadállatok a világ városaiban + Tömegsírokba temetik a koronavírus áldozatait New Yorkban + A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken + Nagyon terjed, hogy a futók és a biciklizők jobban fertőznek, csak még nincs mögötte tudomány + Mit csinálnak jobban a koronavírus elleni harcban a németek, mint a britek? + Elfogyott a kalapgumi, és ez rossz hír járvány idején + Nyomkövető karperecet vetnek be a karantént elhagyók ellen Dél-Koreában + Németországban attól tartanak, hogy húsvét után beindulhat a „társadalom eldurvulása” + Egyre több bizonyíték utal rá, hogy a Magyarországon is javasolt két méteres távolság kevés a fertőzés elkerüléséhez + Tombol a cenzúra Kínában, állami engedély kell a koronavírus eredetének kutatásához + A német tudományos akadémia is a korlátozások fokozatos lazítását javasolja. („Két kulcsa van ennek: hogy a lehető legtöbben viseljenek mindenhol maszkot, illetve hogy reprezentatív mintavételezéssel is valós időben kövessék nyomon a járvány alakulását.”) + Mi ez, ha nem katonai diktatúra? Kemény, szó, ami szó. + Emberiesség elleni bűncselekményként értékelik Trump döntését az egészségügyi szakemberek – ez is kemény + Hét ország, amely rendkívül sikeresen megbirkózott a járvánnyal, és nő vezet. ( Dánia, Finnország, Izland, Németország, Norvégia, Tajvan és Új-Zéland.) + A járvány okozta ellátási zavaroknak több halálos áldozata lehet, mint a koronavírusnak.
Maszkteszt A finn kormány bejelentette, az általuk külföldről rendelt maszkok sajnos megbuktak a különböző teszteken, a kórházi használatra alkalmatlanok. Ugyanis ezek a maszkok nem nyújtanak megfelelő védelmet viselőik számára, ami a frontvonalban lévő egészségügyi dolgozóknál kiemelten fontos, hiszen folyamatosan ki vannak téve a vírusfertőzésnek. Az egyik ellenzéki párt írásbeli kérdéssel fordult a magyar kormányhoz, sürgetve, hogy teszteljék Magyarországon is a külföldről érkezett maszkokat.
A félelem „A félelem nem születik vele az emberrel: fertőzés ez, amely gyógyítható, ha leleplezik a kórokozót.” Ágoston Vilmos Lassú vírus című könyvének mottója Rácz Olivér (1918 – 1997) szlovákiai író, költő, tanár Fábry Zoltánról írott tanulmányából.
Nem riaszt Fölöttem egy kilencvenöt éves néni lakik. Állatorvos volt. Amióta csak tudom, egyedül él, nagyon rég nem jár ki. Mikor legutóbb nála jártam, rég volt, azt mondta, meghal, és fel sem tűnik senkinek, amíg… Gyakran hallom azonban beszélgetés hangjait, ő kissé hangosan beszél. A minap vásárolni menet a bejáratnál találkozom a szintén nem nagyon fiatal hölggyel, aki járogat hozzá segíteni ebben-abban. Egy az utunk, elbeszélgetünk. Rég érdekel, megkérdezem, hogyan történik ilyen korlátozó körülmények között a temetés. „Szűk családi körben”, ha jól jegyeztem meg, legfeljebb nyolcan lehetnek, a sírásókkal együtt. Arra gondolok, nem is rossz.
Napi álhír (a Caţavencii alapján) Klaus Iohannis arra kéri a diaszpórában élő románokat, hogy felejtsék el a telefonszámát. Azoknak, akik nem is tudták, megadta.
Napi álhír 2. (kihasználva a lapzártát, gépi fordítás) Valahonnan kaptuk, hogy mi lenne a kommunikáció, ha Trump lenne a Titanic kapitánya. – Nincs jéghegy. – Jéghegy volt, de egy teljesen más óceánban található. – A jéghegy ebben az óceánban van, de hamarosan megolvad. – Van egy jéghegy, de nem jöttünk fel a jéghegyre. – Megérkeztünk a jéghegyhez, de a sérülés hamarosan megjavul. – A jéghegy egy kínai jéghegy. – Vizeket veszünk, de minden utas, aki mentőcsónakot akar, kaphat mentőcsónakot, és gyönyörű mentőcsónak. – Nézd, az utasoknak szépen kell kérniük a mentőcsónakot, ha akarják. – Nincsenek mentőcsónakjaink, nem vagyunk mentőcsónak-disztribútorok. – Az utasoknak meg kellett volna tervezniük a jéghegyeket és magukkal hozniuk saját mentőcsónakjaikat. – Nem hiszem, hogy szükségünk lenne ilyen sok mentőcsónakra. – Vannak mentőcsónakjaink, és ők állítólag a mentőcsónakok, és nem az utasok mentőcsónakjai. – A mentőcsónakokat a hajó utolsó kapitánya hagyta a parton. – Senki sem láthatta volna a jéghegyet. – A jéghegyek szakértője, rengeteg barátom van, akikkel foglalkoznak jéghegyek. Néhány a legjobb. Nagyon jó jéggel foglalkozó emberek, akik ismerik a jéget és a bogyósági formákat.
Pusztai Péter rajza